A Giro d’Italia a hétfői szünnap után ma a 10. szakaszával folytatódott Pescarából indulva, de előtte előjött az első, még nálunk rendezett Budapest–Visegrád etap is. Ezen történt, hogy napjaink egyik legnagyobb klasszisa, Mark Cavendish (Quick-Step Alpha Vinyl Team) a Fejér megyei Zámolyon éppen egy buszmegállóban volt kénytelen megállni, hogy kerékpárt cseréljen. A helyiek pedig a hét végén ünnepélyes keretek között róla nevezték el a buszmegállót, a brit sprinter – aki a Grand Tour-versenyeken 53 szakaszt nyert, a Tour de France-on 34-et – szép emléktáblát is kapott, Zámoly pedig ezzel a hírrel bekerült a legnagyobb kerékpáros szaklapokba. Mindez eljutott az amúgy a Kaposvár–Balatonfüred szakaszt megnyerő Cavendishhez is, aki ma csapata Instagram-oldalán egy jó hangulatú videóban mondott köszönetet.
A Pescara és Jesi közötti, az első felében sík, a másodikban viszont több emelkedővel megtűzdelt 196 kilométeres szakaszon is volt egy emlékhely, ennek azonban nagyon szomorú a története. Michele Scarponit, aki Alberto Contador doppingvétség miatti elmeszelése után a 2011-es Giro győztese lett, 2017-ben az az évi Giro előtt filottranói otthona közelében edzés közben elgázolta egy teherautó, és az akkori mezőny egyik legkedveltebb alakja életét veszítette. Scarponinak nem hétköznapi edzéstársa volt, Frankje, a kék-sárga arapapagáj, aki gyakran repült mellette vagy csak tollászkodott a vállán.
S most a szakasz 150. kilométerénél Filottranóban Scarponi családjával együtt Frankje is ott volt! A tízezer fős településen több házfal méretű molinóval is emlékeztek a legendára, akinek egykori csapata, az Astana Qazaqstan különleges papagájos kulacsokat használt a nap során.
A nap szökése már nyolc kilométerrel a rajt után összeállt, az olasz Alessandro De Marchi (Israel–Premier Tech) és Mattia Bais (Drone Hopper–Androni Giocattoli), valamint a belga Lawrence Naesen (AG2R Citroën) lépett meg a mezőnytől, először csak tíz-tizenkét másodperccel, 46 kilométer után viszont már 6:20 perc volt a trió előnye. Ami aztán csökkenni kezdett, a lankásabb terepen egyre jobban. Huszonegy kilométerrel a vége előtt a szökevények közül utolsóként De Marchit is utolérték. Nyolc kilométerrel a cél előtt a versenyzőkre még várt egy negyedik kategóriás emelkedő, 4,2 kilométeren éppen 4,2 százalékos meredekséggel, és a főmezőnyben huszonnyolcan maradtak. A végjátékban pedig az eritreai Biniam Girmay ((Intermarché–Wanty-Gobert Matériaux) bizonyult a legjobbnak, akivel a végén nem bírt Mathieu van der Poel (Alpecin–Fenix). A Budapest–Visegrád szakaszon győztes holland még át sem haladt a célvonalon, sportszerűen már jelezte, hogy most bizony Girmay volt a jobb. Aki a Giro történetében az első fekete-afrikai szakaszgyőztes lett. Azért nem az első afrikai, mert az a dél-afrikai Alan Van Heerden, ő 1979-ben az olasz körverseny hetedik szakaszát nyerte meg.
