A magyar női válogatott a legutóbb 1991-ben, tehát 32 éve nyert érmet Európa-bajnokságon. A szombati elődöntőben nagy esélyt szalasztott el, amikor 69-60-ra kikapott a cseppet sem verhetetlennek tűnő spanyoloktól, kis túlzással a 24 eladott labdájával saját magát verte meg. Nem volt lehetetlen a győzelem, amivel már biztos lett volna legalább az ezüstérem, de nem jött össze, így a franciákkal meg kellett harcolni a bronzért. Azokkal a franciákkal, akik nagy csatában kaptak ki a másik elődöntőben a belgáktól, és akik a legutóbb hét Európa-bajnokságon mindig felállhattak a dobogóra.
Bátran kezdett a magyar csapat, Kiss Virág duplái és Studer Ágnes triplája adta meg az alaphangot, aztán hosszú szünet következett. Öt perc elteltével 8-7-re vezetett a keményen védekező francia válogatott, ám mert elfogyott a kezdeti lendület, sorra maradtak ki a dobások, az ellenfél viszont elkapta a ritmust, hamar elhúzott 18-7-re. Hét percen át nem sikerült a gyűrűbe találniuk a magyar játékosoknak, akkor is Dubei Debóra büntetőből tudott hozzátenni egyet. A védekezés sem működött, így egyoldalú lett az első negyed, amelyet Franciaország 26-8-ra nyert meg.
Sajnos a bénultság átment a második játékrészre is, az egyre magabiztosabb franciák gólsorozatát Lelik Réka hárompontosa szakította meg, a 12. percben ezzel sikerült átlépni a tíz szerzett pontot. Beakadt Cyesha Goree triplája is, de mindez csak arra lehetett elegendő, hogy húsz pont körül tartsuk a különbséget, mert az ellenfélnek a másik oldalon több könnyű kosarat engedélyeztünk. A negyed derekán néhány ügyes játékkal sikerült feljönni tizenhat pontra, ám a francia csapat megrázta magát, és újra növelte az előnyét, és egy híján ötven pontot szerzett egy félidő alatt.
A folytatásban elsősorban Kiss Virág révén tizennégyre jött fel a magyar válogatott, amely a harmadik játékrészben higgadtan és jól kosárlabdázott. Studer és Lelik Réka is elhelyezett egy-egy triplát, amelyekkel 55-45-re alakult az eredmény, és
felcsillant a szoros felzárkózás lehetősége, kihagyott büntetők, néhány eladott labda és figyelmetlen védekezés jelentették ennek a legnagyobb akadályát. Tizenkét pontos hátránnyal indult el az utolsó tíz perc, és ez megnőtt a kihagyott lehetőségek miatt. A franciák a 35. percre pontos dobásokkal újra megnyugtató, tizennyolc pontos előnyt dolgoztak ki, és bár sikerült újra feljönni kilencre, már csak a tisztes vereség kialakítására volt idő.
Három jó negyedet produkált, kifogástalanul harcolt a magyar válogatott, ám az első játékrészt csúnyán elrontotta, és ez meghatározta az egész mérkőzést. Franciaország 82-68-ra nyert, ismét felállhat a dobogóra, a magyar együttesnek pedig meg kellett elégednie a negyedik hellyel, amelyet amúgy senki sem várt el tőle…
Székely Norbert szövetségi kapitány: – Sajnos rosszul kezdtünk, de rendezve a sorokat szépen küzdöttünk, visszajöttünk a mérkőzésbe, és erre büszkék lehetünk. Ez az Európa-bajnokság volt a legjobb tornánk, amióta együtt dolgozunk. Többször voltunk lent, de mindig fel tudtunk állni. Ez a negyedik hely is mutatja, hogy jó úton haladunk, ez a fiatal csapat szép jövő előtt áll. Legközelebb ennél is előrébb szeretnénk lépni, hiszen februárban ott leszünk az olimpiai selejtezőn, és a következő álmunk az, hogy ott legyünk Párizsban.
| Európa-bajnokság, Ljubljana, helyosztók. Bronzmérkőzés: Magyarország–Franciaország 68-82 (8-26, 22-23, 19-12, 19-21), legjobb magyar dobók: Kiss V. 21, Studer 15, Goree 14. Döntő: Belgium–Spanyolország 64-58. |
Borítókép: Nagyot harcolt ezúttal is a magyar válogatott, de ez most kevés volt (Fotó: Fiba.com)
