Ezért okozott soha nem látott indulatokat Suhajda Szilárd tragédiája

Mindketten a szenvedélyükbe haltak bele. Egyikük negyven, másikuk harmincegy évesen. Suhajda Szilárd a Himalájában, a Mount Everest csúcsától nem messze, Szvoboda Bence egy csehországi motokrosszpályán, verseny közben. Egyikük tragédiája két táborra osztotta az országot, a másikuk szerencsétlenségével kapcsolatban alig hallani visszhangokat. Vajon miért és hogyan vált az egyik eset szinte kötelező beszédtémává, míg a másik egy „egy a sokból” gyászhírré? Az Origo ezekre a kérdésekre kereste a választ szakértők segítségével.

Magyar Nemzet
Forrás: Origo2023. 06. 22. 8:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Suhajda Szilárd hegymászó és Szvoboda Bence motorversenyző időben nagyon közel hunyt el tragikus körülmények között. A motorsport zárt világát megrázta a tragédia, szélesebb körben viszont alig foglalkoztak a történtekkel, pedig ugyanúgy születtek Facebook-bejegyzések, mint Suhajda Szilárd esetében, ugyanúgy egy döbbenetesen fájó halálesetről volt szó, Szvoboda Bence halála viszont mégsem indított el olyan véleményáradatot, mint a másik extrém sportoló Suhajdáé.

Fotó: Facebook

– Ha egy közgazdászt kérdezne meg arról, hogy ez miért történt, akkor azt felelné, hogy a Mount Everest csúcsának palack nélküli elérésére 24,5 százalék az esély. Ezt egy barátom pontosan kiszámolta, megnézve, hogy hányan mentek föl és hányan tértek vissza. Aki erre vállalkozik, az pontosan tudja, hogy mekkora az esélye, és azt is gondolhatja, hogy a 25 százalékba tartozik majd. Ugyanakkor józan ésszel a hegymászó közeg pontosan tudja, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az illető meghal – magyarázza Zsolt Péter szociálpszichológus az Origónak.

A motorversenyzésnél pedig szakágtól függetlenül fordítva van. Balesetveszélyes ugyan, még sincs szó arról, hogy rajthoz áll valaki, és akár meg is halhat. A közgazdász azt mondja, hogy ezek kézzelfogható adatok, ez a racionalitás, így gondolkodnak az emberek. Vagyis leegyszerűsítve: hiába nagyobb az esély meghalni a világ legmagasabb pontja felé igyekezve, mint egy motor- vagy autóverseny-pályán, mégis hamarabb haladja meg az ingerküszöböt egy ilyen csúcstámadási kísérlet közbeni tragédia, mint egy halálos versenybaleset.

Fotó: Laszlo Szirtesi

– Szociálpszichológusként viszont azt mondom, az emberek nem esélyekben gondolkodnak, és ez a különbség sokkal inkább azért van, mert elindul egy spontán folyamat a médiában és a közösségi oldalakon az eseménnyel kapcsolatban, a pro és kontra vélemények egyre vadabbá válnak, és már nemcsak az ezzel foglalkozó emberek fókuszálnak erre, hanem a kívülállók is. A két konkrét esetet tekintve a motorsport most nem került ilyen fókuszba, de ott is felbukkanhat egy hasonló jelenség.

Az Origo cikkéből kiderül, Zsolt Péter szerint miért van rossz állapotban a nyilvánosság világszerte, Szalay Balázs, az Opel Dakar Team pilótája pedig a halálos veszéllyel való szembenézésről is beszél. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Borítókép: Suhajda Szilárdra emlékeztek a Szemlőhegyi barlangnál (FOTÓ: Origo/Ladóczki Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.