Sorsdöntő meccshez érkezett el a magyar válogatott az Európa-bajnokságon. Legutóbb 1997-ben jutott elődöntőbe a kontinenstornán, és most egy lépést kellett megtenni, hogy lezárja ezt a 26 éves komoly eredmény nélküli időszakot. Ez az egy lépés azonban roppant nehéznek ígérkezett, a negyeddöntőben a fiatal, ám nagyon erős cseh válogatott állt az útjában. A vasárnap óta eltelt három napban rendbe jött a szerbek elleni találkozót kihagyó Cyesha Goree, így visszatérhetett a csapatba, és ott volt a másik center, az operált térdét gyakran fájlaló 208 centire nőtt Határ Bernadett is.
A harmadik magas ember, Kiss Virág a három csoportmeccsen berobbant az élvonalba, a FIBA szakírói egyenesen a torna válogatottjába várják, ám ehhez nyilvánvalóan a csapat eredményességére is szükség volt. Székely Norbert a centerek közül őt és Goree-t küldte pályára kezdőként, rajtuk kívül Dubei Debóra, Studer Ágnes és Lelik Réka volt a parketten a labda feldobásakor. Nem indult jól a meccs, több mint négy percig nem tudtunk a gyűrűbe találni, szerencsére a csehek szintén rosszul célozva csak 6-0-ra mentek el addig, majd Dubei triplájával sikerült is utolérni őket.
Az ellenfél nagyon jól levédekezte a centereinket, akik elvesztek a palánk alatti tömegben, a mezőnyből és büntetőből pedig gyenge százalékkal dobtak a magyar játékosok. Gondot okozott az is, hogy a cseheknek sok támadó lepattanót engedtek, más kérdés, hogy ezekkel ők nemigen éltek. Az első negyed utolsó percég egyik csapat sem jutott el tíz pontig, és 11-7 lett a játékrész vége cseh vezetéssel.
A folytatásban csak annyi változott, hogy Varga Alíz két triplájával sikerült újra egyenlíteni 13-13-nál a 14. percben – továbbra sem hullottak számolatlanul a kosarak. Másfél negyed elteltével a három center mindössze három pontot hozott össze, a szigorúan őrzött Kiss Virág ehhez eggyel sem járult hozzá… Ezután Kányási Veronika hárompontosával és Goree duplájával először állt vezetésre a magyar válogatott (22-20), majd a játékrész végére 29-22-re tudta alakítani az eredményt.
