A döntőben jócskán megjavította Bernek Péter 2017-ben felállított országos csúcsát (1:55,58), első magyarként ment be 1:55 alá (1:54,14), de megjegyezte, hogy Bob Bowman az 1:53-at tűzte ki célnak. – Kemény lett volna az 55 tetejéről lemenni 53-ra, ezen még dolgoznom kell. Legfőképpen azon, hogy ne csak egyszer tudjak ilyen időt úszni, hanem többször, mert akkor válik stabillá. Most meg akarom őrizni ezt az úszást a fejemben, hogy elő tudjam venni, ha szükségem van rá. Ha nincs tét, nyomás nélküli csúcskísérletet úszhatok, akkor meglehetett volna az 1:53 is, volt ennyi bennem, de ez egy vb-döntő volt. Legközelebb több erőm lesz az utolsó huszonöt méterre is.
Kós Hubert felejthetetlen pillanata a célban
Kós elmondta, hogy az elmúlt fél évben, amit Arizonában töltött, rengeteget fejlődött specifikus dolgokban. – Mentálisan sokat erősödtem, megtanultam, hogyan kell odaállni egy versenyhez úgy, hogy élvezni is tudjam, ne feszüljek be miatta. Most már jól fel tudtam építeni a versenyemet az előfutamtól a döntőig, mint a klasszisok, ezt szeretném megtartani. Sokat gyakoroltuk a reggeli úszásokat is, és ha lesz egy teljes évem Bobbal, még többet tudok előrelépni.
A rajtomban még sok van, az borzalmas. Vannak ugrásmérőink, és szinte a lányokkal vagyok egy szinten, olyan eredményeim vannak, mint Regan Smith-nek. Ha ezen tudok javítani, a fordulóim sokat hozhatnak. Kemény munka vár rám.
Kós elmesélte, hogy ezerszer elképzelte, milyen lenne az első helyen a célba érni. – Amikor beértem, és Murphy még nem, csak az én nevem volt a táblán, az a pillanat felejthetetlen – árulta el. – Aztán a dobogón hallgattam a Himnuszt, és az jutott eszembe, hogy korábban hányszor láttam itt Cseh Lacit, Milák Kristófot állni. Én is ott akartam lenni, és végre eljött ez a nap.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!