Lassan kezd magához térni a sokkból a magyar női kosárlabda. Alig több mint két hete annak, hogy a válogatott 22 pontos hátrányból eggyel kikapott Spanyolországtól, és ezen az egy kosáron múlott, hogy nem került be a nyári olimpiai mezőnyének a tizenkét csapata közé. Túl azon, hogy az idő minden sebet begyógyít, a sportban a kudarcot és a sikert is azonnal új kihívás követi, ehhez a magához téréshez új sikerélményre is szükség van, és ezt a Diósgyőr adhatja meg.
Illetve kicsit már megadta, hiszen teljesítette az alapvető célját, és a kontinens elitsorozatában, az Euroligában továbbjutott a csoportjából a nyolc közé, ráadásul a második helyen,
és így ha a negyeddöntő egyik csapat két nyert meccséig tartó párharcában harmadik találkozóra lenne szükség, akkor azt hazai pályán játszhatja.
A derűlátás diktál egyébként feltételes módot, hiszen a hazai bajnokságban még veretlen diósgyőriek a múlt héten az első meccset megnyerték 78-66-ra a Villeneuve d’Ascq ellen, így ha ma a másodikon idegenben is győzni tudnak, akkor arra a bizonyos harmadik összecsapásra nem is lenne szükség, és a cél természetesen ez.
Csak semmi pánik!
Egy hete két arcát is megmutatta a magyar csapat: az elején nagyon elengedte az ellenfelet, a 12. percben már tizenhét pont hátrányt mutatott az eredményjelző, majd hatalmas fordulattal a játékában nyolc perc alatt kiegyenlített, majd magabiztos győzelmet aratott.
– Az volt a legfontosabb, hogy nem estünk pánikba, tudtuk, sok van még hátra, és ha agresszívabbá válunk, a saját játékunkat hozzuk, akkor megtörhetjük a franciákat – mondta lapunknak Kányási Veronika, a DVTK csapatkapitánya. – Most ugyanerre kell törekednünk, és bár a Villeneuve több nagyon erős csapatot is legyőzött hazai pályán, mi idegenben is képesek vagyunk a bravúrra. Biztosan keményen nekünk jönnek már az elején, és most is az a fontos, hogy higgadtak maradjunk. A csapatunkban akadnak idősebb és fiatal játékosok, és az Euroliga négyes döntőjébe jutás mindenki pályafutásának az eddigi csúcspontja lenne.
