Lassan kezd magához térni a sokkból a magyar női kosárlabda. Alig több mint két hete annak, hogy a válogatott 22 pontos hátrányból eggyel kikapott Spanyolországtól, és ezen az egy kosáron múlott, hogy nem került be a nyári olimpiai mezőnyének a tizenkét csapata közé. Túl azon, hogy az idő minden sebet begyógyít, a sportban a kudarcot és a sikert is azonnal új kihívás követi, ehhez a magához téréshez új sikerélményre is szükség van, és ezt a Diósgyőr adhatja meg.
Illetve kicsit már megadta, hiszen teljesítette az alapvető célját, és a kontinens elitsorozatában, az Euroligában továbbjutott a csoportjából a nyolc közé, ráadásul a második helyen,
és így ha a negyeddöntő egyik csapat két nyert meccséig tartó párharcában harmadik találkozóra lenne szükség, akkor azt hazai pályán játszhatja.
A derűlátás diktál egyébként feltételes módot, hiszen a hazai bajnokságban még veretlen diósgyőriek a múlt héten az első meccset megnyerték 78-66-ra a Villeneuve d’Ascq ellen, így ha ma a másodikon idegenben is győzni tudnak, akkor arra a bizonyos harmadik összecsapásra nem is lenne szükség, és a cél természetesen ez.
Csak semmi pánik!
Egy hete két arcát is megmutatta a magyar csapat: az elején nagyon elengedte az ellenfelet, a 12. percben már tizenhét pont hátrányt mutatott az eredményjelző, majd hatalmas fordulattal a játékában nyolc perc alatt kiegyenlített, majd magabiztos győzelmet aratott.
– Az volt a legfontosabb, hogy nem estünk pánikba, tudtuk, sok van még hátra, és ha agresszívabbá válunk, a saját játékunkat hozzuk, akkor megtörhetjük a franciákat – mondta lapunknak Kányási Veronika, a DVTK csapatkapitánya. – Most ugyanerre kell törekednünk, és bár a Villeneuve több nagyon erős csapatot is legyőzött hazai pályán, mi idegenben is képesek vagyunk a bravúrra. Biztosan keményen nekünk jönnek már az elején, és most is az a fontos, hogy higgadtak maradjunk. A csapatunkban akadnak idősebb és fiatal játékosok, és az Euroliga négyes döntőjébe jutás mindenki pályafutásának az eddigi csúcspontja lenne.
Tegyük hozzá: a női kosárlabdát tekintve a klub történetének a legnagyobb sikere is lenne a Final Four, a csapat eddig ennek a közelébe sem került. A közelmúltat tekintve a Sopron Basket 2018-tól 2022-ig állandó részvevője volt az Euroliga csúcseseményének, 2022-ben pedig meg is nyerte a sorozatot. Tavaly kiesett a negyeddöntőben, majd anyagi gondok miatt távol maradt a nemzetközi porondtól, és most a Diósgyőr veheti át a szerepét. A DVTK főpróbája felemásra sikerült, mert hazai pályán ugyan szombaton 64-58-ra nyerni tudott a TFSE-MTK ellen, ám ez a siker nyögvenyelős volt, a játék igencsak akadozott. Völgyi Péter vezetőedző azonban ennek nem tulajdonít különösebben nagy jelentőséget, a rendkívül sűrű programban az ilyen előfordul.
– A fáradtság szót mi már kitöröltük a szótárunkból, csak megyünk előre meccsről meccsre, amelyek között akad jobb és rosszabb is – mondta. – Akkora lehetőség kapujában állunk, és ebbe annyi munkát fektettünk bele, hogy a fókusz most érthetően inkább az Euroligára irányul, és a szombati bajnokin elsősorban emiatt szenvedtünk.
Az roppant biztató, hogy a franciák ellen a múlt héten sikerült nagy hátrányból fordítani, ám ezúttal ők hazai pályán biztosan másként játszanak majd, és még egyszer nem adhatunk nekik akkora előnyt.
Mi végig a nyakukban akarunk lihegni, sokat számít majd a fizikum, a lepattanók megszerzése, az akarat, a győzelemhez pedig elengedhetetlen néhány extra egyéni teljesítmény. Szerencsére erre a csapatból többen is képesek.
A Villeneuve d’Ascq és DVTK Hun-Therm mérkőzése ma 20 órakor kezdődik.
Borítókép: Völgyi Péter és kispad öröme az első mérkőzés egyik kosara után (Fotó: Fiba.com)
