A tornászok elutazása előtt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren Draskóczy Imre, a női válogatott szövetségi kapitánya adott rövid helyzetjelentést. – Izgalmas olimpiai ciklus van mögöttünk, öröm látni, hogy Kovács Zsófia a sérülése után egyre jobb ismét, Czifra Bettina Lili felkészülten és kiegyensúlyozottan utazik ki, Bácskay Csenge is összeszedetten érkezett meg a hajrára, nála sajnos bokaproblémák jelentkeztek, de bízom benne, hogy a pódiumedzésig megoldódik – mondta a szakvezető.
Altorjai Sándor, a Magyar Tornaszövetség főtitkára ezúttal nem utazott a delegációval, de természetesen kikísérte a csapatot.
– Nekem ez már a nyolcadik alkalom, amikor olimpiai csapatot kísérek ki a reptérre. Jó hangulatban vannak a versenyzőink, és bízom benne, hogy jó körülmények fogadják őket. A küldöttségünkben négy kiváló olimpikon kapott helyet, nagyon szorítunk értük – mondta Altorjai Sándor.
Székely Zója három esélyének mindegyike hajszállal úszott el
Az Eb-ezüstérmes Székely Zója hihetetlenül peches módon maradt le az ötkarikás játékokról, három esélyének mindegyike hajszállal úszott el. Októberben az antwerpeni olimpiai kvalifikációs világbajnokságon az egyéni összetett selejtezőjében Czifra Bettina Lili 33., Székely Zója 34. lett – ezzel előbbi névre szóló kvótát szerzett. A vb-n a szerenkénti eredményeket nézve Bácskay Csenge előzte meg kevéssel Székely Zóját, július elején pedig egy Kovács–Székely válogatóból előbbi jött ki jobban. S anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, mindkét utóbbi összevetésben akadtak furcsaságok – riválisok visszalépései „megkavarták” az eredményeket –, és mindkétszer Székely Zója járta meg. Kimondhatjuk, hogy ő a párizsi olimpiáról legpechesebb módon lemaradt magyar sportoló.
Remek gyakorlat tőle a vb-n:
Székely Zója ma a Facebook-oldalán a következőket posztolta:
„Most, hogy eltelt egy kis idő a történtek óta, úgy érzem, amennyire lehet, sikerült tudomásul vennem, hogy ez valamiért nem az az olimpia, amin ott kell lennem. Nagyon közel álltam a kijutáshoz, többször is, de sajnos ez az álom még várat magára. Büszke vagyok arra, amit ebben a fél évben elértem, úgy érzem megérdemelten lehetnék most ott. A mai nappal elutazott a magyar delegáció, így egy időszak lezárult. Köszönöm azt a rengeteg üzenetet és támogatást, amiket kaptam, nagyon sok erőt adnak! Azoknak pedig, akik végig mellettem voltak és végigkísérték a történteket, nem lehetek elég hálás! Sokat gondolkoztam, hogyan tovább most, de mindig ugyanoda lyukadtam ki, azt érzem, még nagyon sok van bennem, és az út ezzel még nem ért véget Küzdeni mindig, feladni soha!” – zárta gondolatait a Ferencváros hitvallásával a Fradi tornásznője.
