A nyolcadik forduló után még a harmadik helyen állt, végül azonban csak a tizenegyedik helyen végzett a magyar férficsapat a sakkolimpián. Verőci Zsuzsa szerint a magyar válogatott részben a körülmények áldozata, tizenegy forduló alatt ugyanis nem kapunk reális képet, olyan együttesek is megelőzték a mieinket, akik nem játszottak sem Indiával, sem az Egyesült Államokkal.
India más dimenzió, mégis példaértékű, ahogy az ázsiai szubkontinensen felépítették a sakkozás rendszerét, amely ma már ontja a tehetségeket, sőt a legjobbak bekerültek a világelitbe.
A sakkolimpia azt mutatja, Magyarországon máig népszerű a sakk, ám az utánpótlás-nevelés terén súlyos éveket vesztegettünk el. Ennek keserű látleleteként a 17 éves Gaál Zsókát leszámítva a tizenévesek között nincs még egy igazán nagy magyar tehetség, aki a korosztályos világversenyeken számottevő eredményt érne el.
– Dolgozni kell! – mondta ki Verőci Zsuzsa őszintén, a kedvező légkört kihasználva a következő években csökkenteni a lemaradást. Azt sem elhallgatva, fájlalja, hogy Lékó Péter a nem a magyar fiatalokat támogatja, hanem egy német sakkozó, Vincent Keymer felkészülését segíti.
