Varázsolj nekünk valami szépet – megjelent a 21. század magyar sikeredzőit bemutató könyv

Pénteken a Magyar Sport Házában mutatták be azt a könyvet, amely a magyar futball elmúlt 25 évének legmeghatározóbb edzőit mutatja be. A Varázsolj nekünk valami szépet című kötetben huszonöt magyar tréner kendőzetlen őszinteséggel és óriási szenvedéllyel beszélt az elmúlt negyedszázad sikereiről, kudarcairól. Ághassi Attila, Marosi Gergely, Pietsch Tibor és Sz. Nagy Tamás mellett a könyv szerzői között ott találjuk az ország legnépszerűbb kommentátorát, Hajdú B. Istvánt is, aki elárulta, hogy ő készítette volna azt interjút a nemrégiben elhunyt Mezey Györggyel, amiben a magyar edzőképzés lett volna a fő téma.

Bemutatták a Varázsolj nekünk valami szépet című könyvet (Fotó: Perje Sándor)

A 25 tréner elmesélését öt szerző, Ághassi Attila, Hajdú B. István, Marosi Gergely, Pietsch Tibor és Sz. Nagy Tamás dolgozta fel (Fotó: Perje Sándor)

A beszédében a társszerző Ághassi Attila az interjúalanyok őszinteségét emelte ki, Sz. Nagy Tamás szerint pedig kiderül a kötetből, hogy mennyire összetett és komplex feladat az edzőség, és mennyire nem könnyű megfelelni a szurkolóknak a „tízmillió szövetségi kapitány országában”. Pietsch Tibor azt hangsúlyozta, az interjúk során lenyűgözte, mekkora szenvedély van ezekben a szakemberekben a magyar futball iránt.

A könyvben leírtak megmutatják, hogy mennyire lehet szeretni a magyar futballt annak ellenére, hogy egy 96. percben kapott gól hogy szertefoszlatta az álmainkat. Ha nem negyven, akkor majd negyvennégy év után jutunk ki a vb-re

– fogalmazott Pietsch.

Többet kellett volna beszélgetni

A magyar sportkommentátor legenda, az M4 Sportnál dolgozó Hajdú B. István egy anekdotával kezdte a mondandóját.

– Még 1992-ben egy Diósgyőr–Videoton mérkőzésen dolgoztam zöldfülűként. A mérkőzés előtt odajött hozzám egy marcona szurkoló, aki annyit mondott nekem: »Öcsi. Téged még nem láttunk itt. Vigyázz, mert halljuk, miket mondasz majd. Vigyázz, mit beszélsz, mert van nálunk bökő.« A mérkőzés után az idősebb Knézy Jenő meg is jegyezte, hogy a diósgyőri góloknál túl hangosan kiáltottam fel… – idézte fel a rendszerváltás utáni pillanatokat a magyar labdarúgó NB I-es mérkőzések hangulatáról a népszerű kommentátor, majd kitért a frissen megjelent kötetre is. – Rengeteg olyan finomság, érdekesség van a könyvben, ami számomra is újdonság volt, hiába voltam munkakapcsolatban valamennyi edzővel. 

Ezek megmagyaráznak bizonyos emlékezetes döntéseket, élethelyzeteket, egyúttal rávilágítanak arra, hogy az elmúlt huszonöt évben többet kellett volna beszélgetnünk

– hangsúlyozta Hajdú B. István. 

Hajdú B. István anekdotával vezette fel a beszédét (Fotó: Perje Sándor)

Ezt követően a könyvben szereplő edzők egyenként kaptak lehetőséget arra, hogy pár gondolatot megosszanak a közönséggel. Először a magyar női labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, Markó Edina, majd a korábban az Év Edzőjének is megválasztott, főleg a kecskeméti sikerkorszakáról ismert Szabó István kapta meg a mikrofont. Mindketten hálásak voltak, hogy szerepet kaphattak a könyvben. Prukner László köszönetet mondott egykori mestereinek, Gellei Imrének és Csank Jánosnak, majd a hozzá illő kifinomultsággal jellemezte edzői karrierjét.

A futballpályán mindig tanár voltam, az iskolában pedig futballista

– mondta el a Kaposvár és a Ferencváros egykori trénere, aki hangsúlyozta, hogy ez az ellentmondás végigkísérte a pályafutását az oldalvonal mellett. Prukner fontosnak tartja, hogy a magyar edzőknek jövőben le kell vetkőzni a kelet-európai sajátosságokat és arra kell törekedni, hogy párbeszédeket folytassanak egymással. A következő megszólaló Csank János volt, aki bő negyedórás beszédében mosolyra gerjesztette a nézőket a vicces anekdotáival, amelyek Szepesi Györgyön át a magyar sportsajtó kritikájáig sok mindent lefedtek.

Üdvözlöm az edzőket. Akik korábban megvertek párszor, azokat is

 – zárta gondolatait a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, aki nagy tapsot kapott. 

Csank János a beszéde alatt sokszor mosolygásra fakasztotta a közönséget (Fotó: Perje Sándor)

A debreceni labdarúgásért rengeteget tevő trió – Herczeg András, Supka Attila és Kondás Elemér – után a Vasas legendája, Gellei Imre kapta meg a szót, aki tűzoltó edzőnek tartotta magát, és néhány szóban megemlékezett a nemrégiben elhunyt Mezey Györgyről is: – Mezey szerint se túl közel, sem pedig túl távol nem szabad engedni a szurkolókat. A médiát viszont ki kell szolgálni, bár az utóbbi évtizedekben ez is rengeteget változott. Köszönetet szeretnék mondani, hogy engem is felkértek, és az edző kollégáimnak is – mondta el Gellei.

Aki rózsákat tép, vérével fizet

Az M4 Sport állandó szakértőjeként dolgozó Bozsik Péter alig negyedévszázada az egyik legnagyobb csodát érte el a Zalaegerszeg csapatával, amikor bajnokként egy góllal megverték az akkor csúcson lévő Manchester Unitedet.

– Mindig azt vallottam, hogy addig edzősködjön az ember, amíg jól érzi magát benne. Akkoriban Zalaegerszegen tizenkétezer ember is rendszeresen kilátogatott a meccseinkre, amikor megszereztük a bajnoki címet. Később hét meccset kaphattam a válogatott szövetségi kapitányaként, s akkor bíztam benne, hogy tovább tarthatott volna, de végül nem így lett. Sok sikert, gyerekek, éljük túl! – mondta el Bozsik Péter, mintegy üzenve is a magyar edzőknek. 

A következő megszólaló László Csaba volt, akit talán a mai napig is kultikus tisztelet övez a ferencvárosi szurkolók körében: – Az edzői munkának sikere vagy kudarca olykor tíz milliméteren múlik. Ez olyan dolog, amit nem tudunk kontrollálni, de sokszor ennyi választja el az embert attól, hogy jó vagy rossz szakembernek tartják. 

Részemről abban bízom, hogy minél több magyar edző lesz a kispadon a jövőben a bajnokságban 

– mondta el a Székerudvarhelyről származó tréner, aki korábban a skót Heart of Midlothian és Dundee United gárdájánál, illetve a magyar válogatottnál másodedző is volt, de irányította a Fradit, a Sopront és az MTK-t is. 

A könyvben szereplő magyar edzők egy közös fotóra is összeálltak a Magyar Sport Házában (Fotó: Perje Sándor)

A Tatabánya vezetőedzője, Horváth Ferenc beszédében elmondta, hogy a kudarcokat és a sikereket is szenvedéllyel kell viselni, ez a legfontosabb: – Két ezüstérmet sikerült nyernem az NB I-ben a Győrrel és a Videotonnal, ahol remek játékosokkal dolgozhattam együtt. Azt gondolom, hogy azoknál a csapatoknál is sokat lehetett tanulni, ahol kevésbé vagy sikeres. Az edző szerepe fontos a közösségépítésben, milyen a kohézió a csapaton belül – mondta el a Fradi egykori válogatott támadója, aki a Balmazújváros élén is ért el sikereket, még ha később ki is esett hajdúsági klub az NB I-ből.

– Az AC Milan egykori holland csillagának, Frank Rijkaardnak volt egy olyan mondása, miszerint az egyik tizenhatostól a másikig fel tudom építeni a játékot, de utána az elnök dolga, hogy milyen minősége tud biztosítani játékosfronton. Ezzel én is maximálisan egyet tudok érteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth, akinek egy harminc évvel ezelőtti nyilatkozatát is felidéztük: egy sportmagazinban elárulta, hogy a kedvenc mondása az volt, hogy „Aki rózsákat tép, vérével fizet”. – Igen, és ez arra utal, hogy aki sikereket akar elérni, annak meg kell szenvednie érte. A másik kedvenc jelmondatom, ami egyben hitvallásom is, egy idézet Che Guevarától, ami úgy szól, hogy „inkább állva halok meg, mint éljek térden csúszva”. Az életben vannak olyan dolgok, amik az eredményesség felett állnak, és az a legfontosabb, hogy az ember őszinte és egyenes tudjon maradni, mert ettől ember az ember –  zárta gondolatait Horváth Ferenc.

Hajdú B. István az elmúlt huszonöt év neki legfontosabbnak vélt futballpillanatairól beszélt

– A 2016-os csodálatos Európa-bajnokság mellett kiemelném a 2021-es kontinenstornát, ahol a jelenlegi játékosgarnitúrának megadatott, hogy hazai rendezésű világversenyen játsszon. Ez a magyar futball történetében senkinek nem sikerült. Az Izland elleni Eb-pótselejtező felejthetetlen pillanata mellett 

nekem nem is a mostani, írek ellen elvesztett vb-selejtező a legfájdalmasabb, hanem amikor a 2021-es tornán a németek ellen döntetlent játszottunk. 

Nagyon közel álltunk a győzelemhez, és a legjobb tizenhat között Angliával játszhattunk volna a Wembley-ben. Ez nem sikerült – mondta el lapunknak a társszerző. – A kötetben szereplő edzők magyar szinten sikeresek voltak egy olyan korszakban, amit nem nevezhetünk a magyar futball sikerkorszakának. Jelentősebb nemzetközi eredményeket csak néhányuk tudott felmutatni, de azt, hogy milyen nehézséggel küzdöttek és mennyivel nehezebb dolguk volt, mint a maiaknak, talán ebből a könyvből kiderül. 

Ez a könyv ugyanolyan volt két hete, mint most, amikor megjelent. Csak közben kikaptunk az írektől 

– folytatta az M4 Sport riportere, aki attól tart picit, hogy a könyv miatti érdeklődés emiatt meg fog változni. 

A könyvbemutató végén többen dedikáltatták a frissen megjelent művet a magyar edzőkkel (Fotó: Perje Sándor)

– Vasárnapig Marco Rossi egy sikeredző volt, a hatvanadik percig őt éltette a közönség. Most már azt mondják sokan, hogy legyen új kapitány. Az eredmény így befolyásol sok mindent – fejtette ki Hajdú B. István, aki elárulta, hogy ő készített volna Mezey Györggyel interjút. – Nem a ’86-os vb-ről, hanem a 2000-es évek és az edzőképzés lett volna téma. Sajnos erre a beszélgetésre már nem került sor, mert mikor szeptemberben újra felvettük vele a kapcsolatot, akkor ő már nem jelentkezett, s csak a rosszabbnál rosszabb hírek jöttek. Garami József esetében sajnos odáig sem jutottunk el, hogy elérjük, mivel sajnálatos módon még korábban hunyt el, mint Mezey György – mondta el lapunknak a sportkommentátor.

A Varázsolj nekünk valami szépet című, Mediabook Kiadó gondozásában megjelent, 379 oldalas könyv előszavát Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke írta.