Sorozatunk harmadik részében írtunk az 1950-es világbajnoki döntőről, amelyet az uruguayi csapat nyert meg Brazília ellen a Maracana stadionban. Ha ma szóba kerül az 1950-es világbajnokság, szinte mindenki a döntő drámájáról beszél. Arra azonban kevesen emlékeznek, hogy az első repedés a brazil csapat elsüllyeszthetetlennek gondolt hajóján már korábban, 1950. június 28-án, a csoportmérkőzések második fordulójában jelent meg. Az volt az első alkalom, amikor az ország (ebben az esetben Sao Paulo és a Pacaembu stadion) elcsendesedett.
Brazília botlása a csoportmeccseken
Ez volt az első olyan világbajnokság, ahol a torna elején csoportkört rendeztek. A brazilok Mexikó mellett két európai csapatot, Jugoszláviát és Svájcot kapták ellenfélnek. A házigazda az első meccsen 4:0-ra legyőzte Mexikót, Jugoszlávia pedig 3:0-ra Svájcot. Minden adva volt tehát az újabb brazil örömünnephez, mert azt senki sem gondolta, hogy a svájci csapat ellen bármiféle gondja lehet a dél-amerikai társulatnak.
A meccs:
IV. labdarúgó-világbajnokság, 1-es csoport, 1. forduló: Brazília–Svájc 2:2 (2:1)
Sao Paulo, 42 ezer néző. Vezette: Azon (spanyol)
Brazília: Barbosa – Augusto, Juvenal – Bauer, Rui, Noronha – Alfredo, Maneca, Baltazar, Ademir, Friaca.
Svájc: Stuber – Neury, Bocquet, Lusenti – Eggimann, Quinche – Tamini, Bickel, Friedländer, Bader, Fatton.
Gól: Alfredo (2.), Baltazar (43.), illetve Fatton (16, 89.)
A mérkőzésen aztán nem úgy alakultak az események, ahogyan azt a brazilok gondolták. Pedig minden csodálatosan indult. A 4. percben Alfredo góljával 1:0 lett az állás.
Akik azonban azt hitték, hogy a gálaműsor folytatódik, nagyot tévedtek.
A 18. percben a svájci Jacques Fatton egyenlített. Ezt még nem törte össze a brazil csapatot, már csak azért sem, mert a 33. percben Baltazar góljával újra vezettek. Egészen a 89. percig 2:1 maradt az állás, majd jött Jacques Fatton, aki újabb gólt szerzett, ezzel alakítva ki a 2:2-es végeredményt.
A Népsport a világbajnokságon gúnyolódott
Magyarországon erről szinte semmit sem tudtak az emberek. A Népsport, amely tüntetőleg és gúnyosan csak „Nyári Kupának” nevezte az sportág világbajnokságát (zárójelben azt is hozzátették, hogy egyesek ezt az eseményt vb-nek becézik) a következőket jelentette meg: „A rendőrség közbelépett... A brazíliai Nyári Kupa (vb-nek is becézik) legújabb eredménye: Brazília–Svájc 2:2 (2:1). A mérkőzés után a felbőszült közönség meg akarta verni a saját csapatát. A rendőrség közbelépett és így a brazil csapat sérülés nélkül menekülhetett az öltözőbe.” A magyar sportnapilap amúgy is a végletekig gúnyosan írt az eseményről. Ennek oka sokrétű, tán a legfontosabb mégis az volt, hogy a magyar csapat nem indult el a tornán. Innentől kezdve a Rákosi-rendszer úgy vélte, hogy nem kell sokat foglalkozni a világbajnoksággal, különben is milyen torna az, amelyen az előző vb második helyezettje (ez volt Magyarország) ott sincs. A naponta megjelenő gúnyos hangvételű cikkekben az olvasók olyan „szenzációs” hírekről olvashattak, mint az osztrák Alois Beranek játékvezető profi szerződéséről.
A bíró – a Népsport szerint – Rio de Janeiróban pénzt kapott azért, hogy partjelző legyen a vb-n.
A lap gúnyos megjegyzésekkel illette Beraneket, azt írva, hogy a múltban nem mindig állt a helyzet magaslatán. „Talán most, ha megfizetik…” – szúrt oda a lap. A Népsport a Maracana stadiontól sem volt elájulva. Leírták, hogy a hatalmas arénában elfelejtettek sajtópáholyt építeni. Lássuk be, ezek azért tényleg fontos hírek voltak a magyar olvasóközönségnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!