Milák Kristóf nincs egyedül: a kiégés szélére sodródó úszóelit súlyos dilemmája

Az olimpiai ezüstérmes Anastasiia Kirpichnikova 26 évesen mondta ki, hogy elég volt. Caeleb Dressel hónapokig a medencét is kerülte, Adam Peaty pedig már az úszással járó áldozatok értelmét is megkérdőjelezte. Magyarországon Milák Kristóf története mutatta meg, hogy mennyire vékony a határ a világverő teljesítmény és a teljes kiüresedés között. A párizsi úszó Európa-bajnokság után aktuális a kérdés: mi történik a kiégés szélére sodródó úszóelittel?

Milák Kristóf újra a régi volt a párizsi úszó Európa-bajnokságon, de hosszú út vezetett idáig Fotó: HAHN LIONEL Forrás: KMSP

Peaty és Milák párizsi története szinte tükörképe egymásnak. Mindketten voltak legyőzhetetlenek, álltak olimpiai és világbajnoki dobogók tetején, mindketten ma is világcsúcstartók, de az Eb-n ellentétes érzések lettek úrrá rajtuk: az egyik még nem tudja, miért nem működik az, ami korábban a csúcsra repítette, a másik éppen kezd rátalálni önmagára.

Kirpichnikova már el sem jutott a rajtkőig az Eb-n

Anastasiia Kirpichnikova rajthoz sem állt Párizsban. A 26 éves, orosz születésű francia úszónő 2024-ben ugyanebben a városban aratta pályafutása legnagyobb sikerét: az olimpián 1500 gyorson ezüstérmet szerzett az amerikai legenda, Katie Ledecky mögött.

Múlt héten azonban már csak a lelátóról nézte ugyanennek a számnak a döntőjét. Sőt az Európa-bajnokság utolsó napján Kirpichnikova bejelentette, hogy visszavonul.

Súlyos depressziós lettem, teljesen kiégtem

– tudatta a Milák Kristóffal egyidős úszónő.

Az olimpiai ezüstérmes Anastasiia Kirpichnikova elvesztette a motivációját, és 26 évesen évesen visszavonult Fotó: JOEL SAGET / AFP

Kirpichnikova már a 2025-ös szingapúri világbajnokság után azt érezte, hogy nem akar úszni. Kihagyta a rövidpályás Eb-t, majd idén januárban megpróbálkozott a visszatéréssel, és néhány hónapig ismét rendszeresen edzett. Aztán hátfájdalmai lettek, és elmondása szerint addig romlott az állapota, hogy járni is alig tudott.

– Nem tudom, mi volt a bajom, de minden nap sírtam. Ekkor veszítettem el véglegesen a motivációmat – magyarázta.

Három párizsi történet, három különböző végkifejlet:

• Milák elindult az Eb-n, sikereket aratott, és újra érzi a vágyat a versenyzésre.
• Peaty rajthoz állt, de szenvedett, és elbizonytalanodott a jövőjében.
• Kirpichnikova pedig már el sem indult, és bejelentette a visszavonulását.

Pedagógiai kudarcról beszélt a szövetségi kapitány

Visszatérve Milák esetéhez, az ő karrierjéről szóló vita 2023-ban kezdődött, amikor pályafutása legsikeresebb éve után váratlanul visszalépett a fukuokai világbajnokságtól. Kiszállt a megszokott edzés- és versenyrutinból, a nyilvánosságtól is elzárkózott, és hosszú ideig az sem volt egyértelmű, akarja-e folytatni az úszást.

Milák végül a 2024-es párizsi olimpián 100 pillangón arany-, 200-on ezüstérmet szerzett. Utána megint következett egy hosszabb kihagyás, és az idei Eb volt az olimpia után az első nagy világversenye. Az edzője, Szabó Álmos idén áprilisban még arról beszélt, hogy most az a cél, hogy Milák megpróbáljon újra kémiát kötni a vízzel. Ez a gondolat utólag nyert igazán értelmet, mert négy hónappal később, a párizsi Eb-n maga az úszó erősítette meg, hogy újra van kedve versenyezni.

Szabó Álmos ekkor már nyíltan beszélt arról, milyen állapotból kellett visszahozni tanítványát.

Egy mentálisan és fizikailag is a kiégés szélén álló sportolónak muszáj olyan esélyt adnunk, amellyel megtalálhatja önmagát

– fogalmazott Milákról.

Sós Csaba szövetségi kapitány elismeréssel beszélt Szabó Álmos munkájáról, főleg az emberi hozzáállását kiemelve, s egyúttal önkritikát is gyakorolva.

– Korábbi edzői és mi, vezetők pedagógiai kudarcot vallottunk, Álmos nem – fogalmazott az úszók kapitánya.

Caeleb Dressel kerülőúton járt, hogy ne lássa az uszodát

A Milák által 100 pillangón Párizsban három századmásodpercre megközelített világcsúcs gazdája, Caeleb Dressel is átesett egy nehéz időszakon. A tokiói olimpián öt aranyérmet szerző amerikai klasszis egy évvel később, a 2022-es budapesti világbajnokság közepén váratlanul visszalépett, és a Milák elleni csatát sem vállalva hazautazott. Aztán nyolc hónapra gyakorlatilag teljesen eltűnt az úszásból.

Caeleb Dressel is újra mosolyog, de nem minden úszónak sikerül ez a kiégés után Fotó: HARRY HOW / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Az NBC Sports cikke szerint volt olyan időszak, amikor Dressel a Floridai Egyetem területén autózva szándékosan kerülőutat választott, hogy még csak látnia se kelljen az uszodát. Terápiára járt, hogy kezelni tudja a belső hangot, amely folyton azt mondta neki, hogy az eredményei nem elég jók.

Dressel nem sokkal a párizsi Eb előtt, az amerikai bajnokságon hosszú idő után először olyan jól úszott, hogy a SwimSwam szakportál egyenesen azt írta róla: „A király visszatért.”

Az eredményei: 

• 100 gyors: 47,70 – 1. hely,
• 50 gyors: 21,35 – 1. hely, 2022 óta a legjobbja,
• 50 pillangó: 22,86 – 2. hely, 2022 óta a legjobbja,
• 100 pillangó: 50,45 – 2. hely, 2024-es olimpiai válogató óta a legjobbja.

Dressel arról beszélt, hogy mindenekelőtt az önbizalmát kellett visszaszereznie. Ebben – akárcsak Milák esetében Szabó Álmos – kulcsszerepet játszott az, ahogyan az edzője, Anthony Nesty kezelte a helyzetét.

Nesty mentális egészségi szünetként jellemezte Dressel kimaradását, és úgy vélte, akkor kell újra úsznia, amikor ő maga készen áll rá. Dressel végül azért tért vissza, mert újra akarta csinálni, nem pedig azért, mert úgy érezte, ez a kötelessége.

Mit nevez kiégésnek a sporttudomány?

A sportolói kiégés egyik széles körben alkalmazott modelljét Thomas D. Raedeke és Alan L. Smith dolgozta ki. A Journal of Sport & Exercise Psychology folyóiratban 2001-ben megjelent Development and Preliminary Validation of an Athlete Burnout Measure című tanulmányuk az érzelmi és fizikai kimerültséget, a csökkent teljesítményérzetet és a sport elértéktelenedését különítette el a kiégés három fő dimenziójaként.

Ezek fényében különösen érdekesek Milák, Peaty, Kirpichnikova és Dressel történetei. Más-más hátterű úszók, mégis van bennük valami közös: a kimerültség, a sporttól való eltávolodás és annak az érzésnek az elvesztése, ami korábban értelmet adott a mindennapos edzéseknek.

Egy friss, 2026-os kínai kutatásban Zejun Yan, Yezhou Guo és Lei Wang 1071 úszót vizsgált. A BMC Sports Science, Medicine and Rehabilitation folyóiratban májusban publikált tanulmányban a megélt pszichés terhelés mutatta a legerősebb statisztikai kapcsolatot a sportolói kiégéssel.

Ami biztos, hogy az elmúlt években egymás után álltak elő világklasszis úszók a mentális problémáikkal.

Néha az a siker, ha a sportoló egy idő után újra örömét leli abban, amit csinál. Máskor pedig az, ha képes kimondani: többé nem akar úszni. A tized- és századmásodpercek világában éppen ez a legnehezebben mérhető teljesítmény: tudni, hogy akar-e – és ha igen, miért akar – még egy hosszt.