Éppen öt éve kezdték el építeni a Szabadság téri német megszállási emlékművet, amely fennállása óta a notórius vesszenorbánozók, mocskosfideszezők és horthybérencezők ikonikus találkahelyévé lett. Bár időközben jelentősen halkult az emlékmű körüli ajvékolás, kevesebb a hőbörgő a téren, a legszívósabbak továbbra is ott ténferegnek a placcon. (Élükön olyan kiválóságokkal, mint Mécs Imre bácsi és neje, Magyar Fruzsina, Zoltai Andrea látványtervező, valamint néhány hervadhatatlan plakátragasztó, gyertyagyújtogató és agitáló káder.) Ottlétük az idők során életformává lett. Ők azok, akik az érdeklődő külföldi járókelőknek rendre elmagyarázzák, miért ronda a szobor, és miért kell utálni. A nagyobb lélegzetű előadásokat általában vasárnap tartják. A szervezők szerint földobná a műsort – ez régi vágyuk –, ha egyszer mindenkit elvinnének a rendőrök. De még senkit nem vittek el.
A hétfői évfordulón több ellenzéki politikus is megjelent Gábriel arkangyal uniós zászlóval letakart szobránál. (A Népszava tudósítója az MSZP-s Kunhalmi Ágnest, a momentumos Cseh Katalint és a párbeszédes nevettetőt, Tordai Bencét is látta.) A felszólaló Groó Rudolf civil aktivista ezúttal is a szokásos szózattal állt elő: az emlékmű kegyeletet sért, és hazug. Jó múltkor valami idétlen sapkával a fején Demszky Gábor ex-főpolgármester-művészettörténész is erre járt, ő is hasonlókat mondott: kőbe vésett otromba hazugság, azonnal a szoborparkba kell vinni stb.
Gábriel arkangyal eközben alighanem azon mereng: vajon mi lelte ezeket a körötte szobrozó, habzó szájú embereket? (Mi is várjuk a megfejtéseket.)