A politikának is megvannak a maguk kétségbeejtő figurái. Itt van például Lukácsi Katalin, akinek közéleti megnyilvánulásait azóta figyelem, hogy pár éve saját aktképével tisztelgett a holokauszt áldozatai előtt. (Akcióját a hitközség sem tudta hová tenni.) A pártok közt tekergő delnő a minap újabb fotóval lepte meg követőit. Ezúttal nem vetkőzött, csupán a hervadhatatlan Bokros Lajos karjaiból nézett reánk idvezülten: „Spontán találkozó egy nem akármilyen pénzügyi szakemberrel” – írta a fénykép fölé. (Bizony, nem akármilyen. A hajdani pénzügyi inkvizítor emlékezetes csomagjával szerezte meg a köz utálatát még a pufajkás Horn minisztereként.)

Színes pályafutás Lukácsi Kataliné. 2017-ig a KDNP-ben politizált, majd az ámokfutó Márki-Zay Péter felekezetében kavart, a 2022-es zakó után pedig a füves-füttyös-tarhálós Juhász Péter csapatához igazolt, sőt állítólag képviselőjelöltként indul Budapest V. kerületében. Ez annyiban érdekes, merthogy hősnőnk 2016-ban még ugyanennek a Juhásznak a háza előtt demonstrált, nekiszegezvén a zord kérdést: aztán miből lett ez az ingatlan, he? (Elmondása szerint azért csatlakozott Juhász nyájához, mert olyan notabilitások biztosították támogatásukról, mint például a körzetben lakó Lendvai Ildikó.) Most meg összefutott a politikai elfekvőből levegőzni kiruccanó Bokrossal. Megjegyzem, Lajos is jó figura, képtelenség haragudni rá, harsány színt visz ebbe a mai civakodó, rút világba, előrehaladott szellemi petyhüdése dacára van benne valami utolérhetetlen, tenyérbe mászó sárm. Talán mert lényeglátó. Jó múltkor egyik közösségi beszédét azzal kezdte: „Tudom, hogy sokan utálnak.” (Nagy tapsot kapott.)