Karikó Katalin és kutatótársai vehették át a Meyenburg-díjat

Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

Budapest, 2022. december 15. A Semmelweis Budapest Award elismeréssel kitüntetett Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztõje a díj átadásán Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én. A kitüntetést olyan, természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérõ tudósoknak ítélik oda, akiknek munkássága új utat mutat és az emberiség fejlõdését szolgálja. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Az mRNS-alapú rák elleni vakcinák koncepciója szerint a hírvivő RNS-molekulákkal (mRNS) ráveszik a szervezetet arra, hogy maga állítsa elő a daganatfehérjéket, amelyek a rák elleni küzdelemre serkentik az immunrendszert. Ennek a megközelítésnek az a nagy előnye, hogy viszonylag egyszerűen és gyorsan előállíthatóak vele akár erősen individualizált tumorvakcinák is. Ehhez először az egyes betegek daganatos genomjában keresik azokat a mutációkat, amelyek megkülönböztetik a rákos sejteket az egészséges sejtektől, és amelyek a terápiás vakcinázás lehetséges célpontjai. A mutáns fehérjék építési utasításait hordozó mRNS-molekulákat laboratóriumban egyedi terápiás rákvakcinaként lehet előállítani.

A koncepció megvalósításának alapvető nehézsége azonban az, hogy az emberi immunrendszer elpusztítja a kívülről a szervezetbe kerülő mRNS-molekulákat. Ezt az eleinte leküzdhetetlennek tűnő akadályt csak Karikó Katalin felfedezésével sikerült áthidalni: rájött, hogy az RNS négy építőköve közül az egyiket egy kémiailag rokon molekulára cserélve nagymértékben csökkenti az mRNS-re adott immunválaszt. A biokémikus ezzel megnyitotta az utat az mRNS-technológia orvosi alkalmazásai előtt.

Időközben már több, különböző ráktípusok elleni mRNS-vakcina klinikai tesztelése zajlik részben úgynevezett checkpoint inhibitorokkal – olyan hatóanyagokkal, amelyek hozzájárulnak a daganatokkal szembeni megfelelő immunválasz kialakuláshoz – kombinálva. A személyre szabott rák elleni vakcinákat, amelyek a beteg egyedi tumorjellemzői ellen immunizálnak, szintén már előrehaladott vizsgálatokban tesztelik hasnyálmirigyrák, melanóma, valamint vastagbélrák esetében.

Borítókép: Karikó Katalin (Forrás: MTI/Balogh Zoltán)