Daganatellenes vakcinák készülnek mRNS-technológiával

Az mRNS-alapú vakcinák sikere a koronavírus elleni küzdelemben arra ösztönzi a kutatókat, hogy ,hasonló vakcinákat hozzanak létre melanóma és más daganatok ellen. A terv ígéretes, az odavezető út rögös, mint a legtöbb lépés a a rák elleni küzdelemben.

Koronavírus – Oltás a budapesti Honvédkórházban Fotó: Koszticsák Szilárd

–Emlékszem, 2012-ben beszéltem először nyilvánosan a megközelítésünkről, és miután befejeztem az előadást, nem kaptam kérdést – mondta a theguardian.com-nak Ugur Sahin. Majd odament hozzá egy vezető gyógyszerész és azt mondta: 

Nagyon érdekes, de ez soha nem fog működni. Ha működik, soha nem lesz megfizethető.

Segítenek az mRNS alapú vakcinák?

Aztán jött a Covid-19. Az mRNS-t használták a Sars-CoV-2 vírus elleni vakcinák előállítására, amelyeket azóta több milliárd ember kapott szerte a világon. Sahin és Türeci egyik napról a másikra tudomány sztárjai lettek. – Számunkra ez egy hosszú utazás volt – mondta a brit lapnak Ugur Sahin. Húsz évvel ezelőtt az emberek azt kérdezték tőle, hogy miért dolgozik egyáltalán az mRNS-en? A tudomány csúnya kiskacsájából 2020-ban gyönyörű hattyú lett.

Hűtőbe teszik a Pfizer és a BionTech koronavírus ellen kifejlesztett első új vakcináit Fotó: Koszticsák Szilárd

Az mRNS alapú rák elleni védőoltások gyökeresen eltérnek a hagyományos vakcináktól. A hangsúly nem a megelőzésen van. Ezek személyre szabott hatóanyagok, amelyek megtanítják a páciens immunrendszerét arra, hogyan tud a legjobban küzdeni a saját daganata ellen. Mivel az idő rendkívül fontos, heteken belül elő kell állítani ezeket.

A Moderna és az Merck azt tervezi, hogy 2023-ban megkezdi a III. fázisú vizsgálatot az előrehaladott melanomára fejlesztett hatóanyaggal, míg a BioNTech várhatóan még ebben az évben közzéteszi saját melanoma vizsgálatának eredményeit. 

A Moderna, a BioNTech és a CureVac – a mezőny harmadik fő szereplője – a petefészekráktól a fej-nyaki, vastagbél-, tüdő- és hasnyálmirigyrákig terjedő daganatokat célozza meg.

Ugur Sahin két helyen lát esélyt az mRNS-alapú rák elleni vakcinák számára. Az egyik, amikor sejtterápiákkal kombinálva próbálják visszaszorítani a gyorsan növekvő daganatokat, így meghosszabbítva a betegség előrehaladott formáiban szenvedő betegek életét. A második lehetőség azoknál a betegeknél van, akiknél a közelmúltban műtéttel eltávolították a daganatot – esetükben a kiújulás és az áttétképződés megakadályozása lehet a cél. A vastag- és végbélrákos betegek körülbelül 30-40 százalékánál jelentkezik visszaesés a műtét utáni első három évben. Ezeket a betegek tesztelhetik, hogy van-e rákos sejt a műtét után. Ha van, akkor a betegek megkapják a vakcinát.

Mikor várható a rák elleni védőoltás kifejlesztése?

Bár jelentős optimizmus övezi ezen vakcinák jövőbeli lehetőségeit, még mindig van néhány megoldásra váró alapvető probléma. A rák elleni védőoltás elkészítéséhez mintát kell venni a páciens daganatos és egészséges szövetéből, össze kell hasonlítani, hogy a gének hogyan változnak a rákos és egészséges sejtek között, hogy megpróbálják azonosítani a problémás mutációkat, amelyek vakcina célpontként használhatók. Itt kezdődik a kihívás: hogyan lehet azonosítani a legrelevánsabb mutációkat, amelyek valóban kiváltják a rákot? Ezt köztudottan könnyebb kimondani, mint megtenni.

– A tumorsejt genomikája kaotikus – mondta a brit portálnak Alan Melcher professzor, az Institute of Cancer Research munkatársa. A kutatók úgy vélik, hogy ez a bizonytalanság valószínűleg megmagyarázza a klinikai vizsgálatok során tapasztalt eltérések egy részét, mivel egyes betegeknél egyértelmű előnyökkel járnak a vakcinák, míg mások nem reagálnak olyan jól. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa – Karikó Katalinhoz hasonlóan a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát - azt mondja, látott már olyan kísérleteket, ahol egy vakcina serkentette a páciens immunrendszerét, de a daganatra csekély hatással volt. – Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb akadály, amelyet le kell küzdenünk – mondta a brit portálnak Pardi Norbert. 

Amikor a BioNTech és a Moderna összehasonlítja a páciens daganatos és egészséges sejtjeit, ezt úgy teszik, hogy szekvenálást végeznek – azaz meghatározzák a DNS szerkezetét - a genom azon kis részén, amely a fehérjetermeléssel kapcsolatos. 

A tudósok úgy vélik, hogy ha képesek azonosítani a kóros tumorfehérjéket, azok viszonylag könnyű célpontok lehetnek az immunrendszer számára. A genomszekvenálás gyorsan csökkenő költségeivel – a világ első száz dollárba kerülő eljárását tavaly jelentették be – egyre életszerűbb a teljes genom szekvenálása. 

– A daganat genomja tele van úgynevezett szerkezeti variációkkal – mondja Ronald Plasterk, a CureVac Netherlands tudományos és innovációs alelnöke. Átlagosan egy tüdőrákban, körülbelül 100-200 ilyen szerkezeti változat létezik.

Ám míg a tudósok még mindig azzal küzdenek, hogyan lehetne a legjobban optimalizálni a védőoltásokat, hamarosan piacra kerülhet az első mRNS rák elleni vakcina. A Moderna és az Merck III. fázisú vizsgálatot kíván indítani

előrehaladott melanómás betegeken ebben az évben, és ha ez sikeresnek bizonyul, a következő néhány éven belül hatósági engedélyért folyamodhatnak.

A személyre szabott gyógyszerek, például a rákvakcinák természetüknél fogva rendkívül drágák, mivel testreszabott termékek. Ennek eredményeként, bár a szakértők azt mondják, hogy az Egyesült Királyság és a BioNTech együttműködése ígéretes, sok munkát kell még elvégezni annak megállapítására, hogy a költségek indokolhatók-e az NHS számára, amennyiben a hatóanyagok átmennek a klinikai vizsgálatokon.

Az mRNS-rák elleni vakcinákat gyártó vállalatok azonban azt mondják, hogy számos lépést tesznek azért, hogy az egyénre szabott vakcinák előállítása a lehető legolcsóbb legyen. Ugur Sahin elismeri, hogy a költségek jelenleg viszonylag magasak, de úgy véli, hogy csökkenthetők, miután ezeket a vakcinákat nagy tömegben gyártják a betegek számára. 

Ha évente csak ezer beteg számára készül személyre szabott vakcina, az teljesen más helyzet, mint ha évente tízezer vagy százezer beteg számára gyártanak azt – mondta.

Még mindig sok kérdés vár tisztázásra az mRNS-alapú rák ellenes vakcinákkal kapcsolatban. Melcher szerint a petefészek- és hasnyálmirigyrák (a daganatok természetéből adódóan) sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a melanoma –, de meggyőződése, hogy új reményt kínálhatnak sok olyan ember számára, akik e betegségek előrehaladott formáiban szenvednek. Ugur Sahin azt hiszi, hogy ilyen vagy olyan formában, az évtized végére sok mRNS-rák elleni vakcina rutinszerűen elérhető lesz a betegek számára. – Úgy gondoljuk, hogy ez széles körben megtörténik 2030 előtt. A Covid-19 vakcina kifejlesztése során megtanultuk, hogyan lehet kiváló minőségben és gyorsan vakcinákat gyártani. Megtanultuk, hogyan reagál az immunrendszer az mRNS-re sok emberben. És nem csak az mRNS-vakcinákról és a felhasználásukról tanultunk sokat, hanem a jogi szabályozókról is. Ez a sok tudás az mRNS-alapú rákvakcinák kifejlesztésének felgyorsítását támogatja – reménykedik Ugur Sahin.

Borítókép: COVID elleni vakcina (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)