Történelem és a mesterséges intelligencia kapcsolata új megvilágításba került az elmúlt hetekben, ugyanis olyan a mesterséges intelligencia által generált videók terjedtek el rohamos gyorsasággal a TikTok-on, amelyek különböző történelmi időszakokba röpítik vissza a látogatóikat.
E két fióknak – a POV Lab és a Time Traveler POV TikTok-csatornának–, Dan és Hogne az alkotói.
Történelem és a mesterséges intelligencia: lehetőség és veszély
Az Egyesült Királyságban élő Dan azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy ezeket a videókat azért készítette, mert „az ötlet, hogy a múltat első személyű szemszögből lássuk, egyedülálló módja annak, hogy életre keltsük a történelmet”. A 27 éves norvég Hogne ehhez a gondolatmenethez még hozzáteszi, hogy a videói „a történelem klassz részeire tanítják az embereket, és segítenek nekik valami újat tanulni”.
Annak ellenére, hogy ezek az MI kreálta videók milliók számára nyitnak ablakot a történelemre,
számos történész fenntartását hangoztatja mind a tartalom hitelességével
mind pedig azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia valóban fel tudja-e támasztani hitelesen a múltat, vagy csak a történelem valóságtól eltávolodott csiszolt és hamisan modernizált változatát láthatjuk e videókban. A XIV. század derekának járványtól sújtott Angliáját megjelenítő videóban a homályos és ködös utcák, a füsttől köhögő városlakók és a pestisorvos csengőjének távoli zúgása mind szerepel Hogne legnézettebb videójában, amit eddig 53 millióan néztek meg.
Mesterséges intelligenciának (Artificial Intelligence, AI) vagy rövidítve MI-nek egy gép, számítógépes program vagy mesterségesen létrehozott tudat által generált intelligenciát nevezzük.
Noha ez az AI alkotta középkori témájú videó hatalmas érdeklődést váltott ki, de ennek ellenére dr. Amy Boyington történész sokkal inkább amatőrnek és szenzációhajhásznak mintsem történelmi pontosságúnak tartja. "Úgy néz ki, mint valami videójáték, mivel egy olyan világot mutat be, aminek valódinak kellene látszania, de valójában hamis" -fogalmazza meg ellenérzéseit dr. Amy Boyington.
Történészek a mesterséges intelligenciáról
A történész olyan pontatlanságokra hívja fel többek között a figyelmet, mint a nagy üvegablakos házak és a városon áthaladó vasúti pálya ábrázolása, amelyek az 1300-as években még nem léteztek. Dr. Hannah Platts történész-archeológus szintén jelentős pontatlanságokat észlelt egy videóban, ami a Vezúv kitörését és Pompeji pusztulását ábrázolja. "Az ifjabb Plinius szemtanúi beszámolója alapján tudjuk, a kitörés nem úgy kezdődött, hogy mindenhol láva lövellt ki, ezért a kapcsolódó alkotás is olcsón hatásvadásszá válik, ha nem használja fel a rendelkezésünkre álló hiteles történelmi információkat"- vélekedik a történész.
Az ókorkutató szakember ennél kisebb, de a hitelességet erősen rontó hibákat is észrevett – talpas borospoharak és borsdarálók még nem léteztek Pompeji pusztulásának idején, az emberek evés közben pedig feküdtek, nem székeken ültek. "A videóban szereplő pompeji kenyér valójában egy modern cipó... kár, hogy a videót készítő személy nem végzett némi kutatást, és mindezeket nem vette figyelembe" - hangoztatja dr. Hannah Platts.
Dan, aki a Pompeji videót készítette azt mondja, ő maga is felismeri, hogy videóiban sok részlet pontatlan történelmileg.
„A mesterséges intelligencia által generált tartalom nem tökéletes, és bár a pontosságra törekszem, ezek a videók inkább egy időszak érzését idézik fel, nem pedig száz százalékig tényszerűen ábrázolnak" - hangoztatja a videó készítője. "Inkább művészi értelmezések, semmint szigorúan vett dokumentumfilmek" -fűzi hozzá a POV Lab TikTok-csatorna üzemeltetője. Dr. Boyington azonban amiatt aggódik, hogy ezek a művészi értelmezések milyen hatással lehetnek a történelem újraírására. "Elég veszélyes lehet, mivel manipulálhatják így a történelmet – például valaki létrehozhat egy olyan mesterséges intelligencia által generált videót, ami alátámasztja a holokauszt tagadását" - fejezi ki aggodalmát a történész.
Bár a legtöbb ember tisztában van vele, hogy a videó tartalma nem valós, a történelem és a mesterséges intelligencia ilyenfajta összeházasítása azonban mégis veszélyes lehet "azokra a fiatalokra, akik ezeken a videókon keresztül ismerkednek meg először egy történelmi korszakkal"-véli a szakember. Dan visszautasítja ezeket az állításokat, és úgy véli, hogy videói "nem arra valók, hogy tiszta történelmi tényként kezeljék ezeket". - Arra bátorítom a nézőket, hogy ha érdekli őket, kutassák saját maguk a történelmet. Úgy látom, hogy ezek a videók a múlt iránti kíváncsiság felkeltésére szolgálnak, nem pedig a valódi történelmi oktatás helyettesítésére" -mondja a TikTok-csatorna tulajdonosa. Hogne azt nyilatkozta, hogy "felelősséget" érez e videók elkészítésért, és arra koncentrál, hogy a lehető legpontosabbak legyenek az alkotásai, "különösen most, hogy oly sok millió ember nézi őket".
Lehet-e történelemhamisítás forrása a mesterséges intelligencia?
Dr. Platts azonban aggódik a téves információk ellenőrizetlen terjedése miatt, és megjegyzi, hogy a kommentekben szereplő nézők egy része nem tudta, hogy ezek a mesterséges intelligencia által generált videók nem a történelmi tényeken alapulnak. "Sok mesterséges intelligenciát használó diákot látunk mostanában, és az a probléma, ha valami ilyesmit látnak, ezt tényként kezelik." Dan azonban gondoskodik arról, hogy minden videóját mesterséges intelligencia által készített címkével látssák el, míg Hogne szerint a félretájékoztatás már jóval az AI előtt is létezett, és "az embereknek kell kritikusan gondolkodniuk mindarról, amit néznek".
A történészek viszont egyetértenek abban, hogy e történelmi videóknak vannak érdemei is.
Dr. Boyington szerint „kaput nyithatnak a történelemre, és saját kutatására inspirálhatnak valakit”, míg Elizabeth Frood egyiptológia-professzor úgy véli, hogy „... ha pontosan és megbízhatóan csinálják, akkor ez óriási hasznot hoz a közvélemény számára, mivel felkelti az érdeklődést és a történelem iránti tudatosságot”. Barbara Keys, a Durham Egyetem amerikai történelemmel foglalkozó professzora megnézett egy mesterséges intelligencia által generált videót a csernobili atomreaktor 1986. április 26-án történt felrobbanásáról.
Noha látja ezekben a videókban a potenciális érdemeket, ezt a csernobili klipet "fekete doboznak" nevezi,
mivel nincs forrásinformáció vagy átláthatóság arról, hogy milyen információkat tápláltak be az AI-programba. Azt mondja, a videó aggasztó pontatlansága, hogy a reaktor ábrázolása a katasztrófa utáni képeken alapul, nem pedig az előttieken. "Ez arra készteti az embereket, hogy azt gondolják, a szovjet technológia nagyon rossz volt, miközben ez így nem igaz." Úgy gondolja, hogy ezek a vírus jellegű videók kevésbé a történelmileg hiteles tartalomról, hanem sokkal inkább a közvélemény MI iránti rajongásáról szólnak. "Nincs semmi érdekes a videóban, és nem ad semmilyen információt a balesetről vagy arról, hogy mi történt azután"- sommázza véleményét Barbara Keys.
Csernobil és Egyiptom, ahogyan még sohasem láttuk
Frood professzor amiatt fejezi ki az aggodalmát, hogy ezeket a videókat nem pontosan vagy megbízhatóan hozták létre azt hangsúlyozva, hogy a történelmi rekonstrukcióknak kiterjedt kutatásokon és ellenőrizhető forrásokon kell alapulniuk. "Kritikusnak kell lennünk ezzel a (csernobili) videóval kapcsolatban, mivel semmit sem tudunk a forrásáról, vagy arról, hogy milyen információkat tápláltak az AI-ba a videó elkészítéséhez" - mondja a professzor. De megkapta a szakértő kritikáját az ókori Egyiptomról készített videó is. "Az első dolog, ami megdöbbentett, az volt, hogy ezek a videók homogenizálják az összetett ősi világokat - hangoztatja az egyiptológus-professzor.
"Egyiptom története több ezer évet ölel fel, és az emberek talán nem veszik észre, hogy ez csak egy pillanatkép" - magyarázza. A kritizált videót készítő Hogne azt mondja, felismeri többnyire, hogy videóiban történelmi pontatlanságok vannak, aminek szerinte az a legfőbb oka, hogy az MI még sok hibát tud elkövetni, de a jövőben jobbak lesznek ezek az eszközök. "Igyekszem észrevenni ezeket, ahol csak tudom, de nem vagyok történelem-szakértő, így nem mindig ismerem fel a hibát, különösen, ha valami apróságról van szó" - teszi hozzá. Arra a felvetésre, hogy a forrásanyag nem átlátható, Hogne azt nyilatkozta, a jövőben fontolóra veszi, hogy olyan linkeket adjon hozzá a videóihoz, amelyekből az információit szerezte.
A mesterséges intelligencia veszélyei és áldásai
Hogne a videói elkészítése során egy időszak kutatásánál a Chat GPT-re támaszkodik, és információkat kér tőle arról, hogyan nézhettek ki az emberek és a helyszínek az adott korban. Ezután létrehoz egy kezdő képet arról, hogy valaki kinéz a tájra, majd ettől kezdve formálja meg az eseménysort.
Dan elárulta, hogy minden egyes videó elkészítése négy órát vesz igénybe,
és "különböző AI-eszközöket használ kiváló minőségű képek előállításához, animálásához és a valósághű hangzáshoz". A kiválasztott témához kapcsolódó videókat néz meg, továbbá dokumentumokat olvas el, hogy minél pontosabban tájékozódjon egy adott időszakról még mielőtt elkészíti a videót, hogy megpróbáljon "némi történelmi pontosságot" adni az alkotásának. A történelem és a mesterséges intelligencia kapcsolata egyelőre még gyerekcipőben jár: az AI-nek minden részletet meg kell adni a hagyományos olasz köntöstől a macskaköves padlóig bezárólag, különben kreatív lesz, és olyan véletlenszerű dolgokat készít, amiket egyébként nem szeretne az alkotó.
A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai:
- képes élővé tenni a múlt eseményeit,
- felkelti az érdeklődést az élővé tett történelem iránt,
- hatékony népszerűsítő eszköz,
- gyakran pontatlan és ellentétbe kerülhet a hiteles történelmi forrásokkal,
- hamis képet rajzolhat egy-egy történelmi helyszínről vagy eseményről,
- valós történelmi tényként ábrázolhat fikciókat.
