Történelem és a mesterséges intelligencia: feltámaszthatja-e az AI a múltat?

Képzeljük el, hogy kétezer évet visszaugorva az időben az antik Rómában ébredünk fel, vagy éppen Egyiptomban kalandozunk a fáraók korában, esetleg az 1340-es évek pestis sújtotta Európájában rettegünk az életben maradásunkért - mindezt teljesen valósághű környezetben, illetve képi világban. Az utóbbi hónapokban a történelem és a mesterséges intelligencia e sajátos koktélja rendkívül nagy népszerűségre tett szert két TikTok -csatorna jóvoltából amelyek saját nézőpontból mutatnak be ismert történelmi helyszíneket és eseményeket, valósághű látványokat és hangokat alkotva a mesterséges intelligencia segítségével.

Történelem és a mesterséges intelligencia; valóság, vagy illúzió? Fotó: TikTok/Time Traveller POV

Történészek a mesterséges intelligenciáról

A történész olyan pontatlanságokra hívja fel többek között a figyelmet, mint a nagy üvegablakos házak és a városon áthaladó vasúti pálya ábrázolása, amelyek az 1300-as években még nem léteztek. Dr. Hannah Platts történész-archeológus szintén jelentős pontatlanságokat észlelt egy videóban, ami a Vezúv kitörését és Pompeji pusztulását ábrázolja. "Az ifjabb Plinius szemtanúi beszámolója alapján tudjuk, a kitörés nem úgy kezdődött, hogy mindenhol láva lövellt ki, ezért a kapcsolódó alkotás is olcsón hatásvadásszá válik, ha nem használja fel a rendelkezésünkre álló hiteles történelmi információkat"- vélekedik a történész. 

Pompeji pusztulása dem egészen úgy történt, mint ahogy a TikTok-csatornán Dan bemutatta ( a kép illusztráció)  Fotó: ArtStation

Az ókorkutató szakember ennél kisebb, de a hitelességet erősen rontó hibákat is észrevett – talpas borospoharak és borsdarálók még nem léteztek Pompeji pusztulásának idején, az emberek evés közben pedig feküdtek, nem székeken ültek. "A videóban szereplő pompeji kenyér valójában egy modern cipó... kár, hogy a videót készítő személy nem végzett némi kutatást, és mindezeket nem vette figyelembe" - hangoztatja dr. Hannah Platts.

Dan, aki a Pompeji videót készítette azt mondja, ő maga is felismeri, hogy videóiban sok részlet pontatlan történelmileg.

 „A mesterséges intelligencia által generált tartalom nem tökéletes, és bár a pontosságra törekszem, ezek a videók inkább egy időszak érzését idézik fel, nem pedig száz százalékig tényszerűen ábrázolnak" - hangoztatja a videó készítője. "Inkább művészi értelmezések, semmint szigorúan vett dokumentumfilmek" -fűzi hozzá a POV Lab TikTok-csatorna üzemeltetője. Dr. Boyington azonban amiatt aggódik, hogy ezek a művészi értelmezések milyen hatással lehetnek a történelem újraírására. "Elég veszélyes lehet, mivel manipulálhatják így a történelmet – például valaki létrehozhat egy olyan mesterséges intelligencia által generált videót, ami alátámasztja a holokauszt tagadását" - fejezi ki aggodalmát a történész. 

A mesterséges intelligencia életre kelti a történelem nagy alakjait      Fotó: AI Art

Bár a legtöbb ember tisztában van vele, hogy a videó tartalma nem valós, a történelem és a mesterséges intelligencia ilyenfajta összeházasítása azonban mégis veszélyes lehet "azokra a fiatalokra, akik ezeken a videókon keresztül ismerkednek meg először egy történelmi korszakkal"-véli a szakember. Dan visszautasítja ezeket az állításokat, és úgy véli, hogy videói "nem arra valók, hogy tiszta történelmi tényként kezeljék ezeket". - Arra bátorítom a nézőket, hogy ha érdekli őket, kutassák saját maguk a történelmet. Úgy látom, hogy ezek a videók a múlt iránti kíváncsiság felkeltésére szolgálnak, nem pedig a valódi történelmi oktatás helyettesítésére" -mondja a TikTok-csatorna tulajdonosa. Hogne azt nyilatkozta, hogy "felelősséget" érez e videók elkészítésért, és arra koncentrál, hogy a lehető legpontosabbak legyenek az alkotásai, "különösen most, hogy oly sok millió ember nézi őket".

Lehet-e történelemhamisítás forrása a mesterséges intelligencia?

Dr. Platts azonban aggódik a téves információk ellenőrizetlen terjedése miatt, és megjegyzi, hogy a kommentekben szereplő nézők egy része nem tudta, hogy ezek a mesterséges intelligencia által generált videók nem a történelmi tényeken alapulnak. "Sok mesterséges intelligenciát használó diákot látunk mostanában, és az a probléma, ha valami ilyesmit látnak, ezt tényként kezelik." Dan azonban gondoskodik arról, hogy minden videóját mesterséges intelligencia által készített címkével látssák el, míg Hogne szerint a félretájékoztatás már jóval az AI előtt is létezett, és "az embereknek kell kritikusan gondolkodniuk mindarról, amit néznek". 

Az AI élővé teszi a történelmet amit így sokkal többen érezhetnek magukévá       Fotó: AI Art

A történészek viszont egyetértenek abban, hogy e történelmi videóknak vannak érdemei is. 

Dr. Boyington szerint „kaput nyithatnak a történelemre, és saját kutatására inspirálhatnak valakit”, míg Elizabeth Frood egyiptológia-professzor úgy véli, hogy „... ha pontosan és megbízhatóan csinálják, akkor ez óriási hasznot hoz a közvélemény számára, mivel felkelti az érdeklődést és a történelem iránti tudatosságot”. Barbara Keys, a Durham Egyetem amerikai történelemmel foglalkozó professzora megnézett egy mesterséges intelligencia által generált videót a csernobili atomreaktor 1986. április 26-án történt felrobbanásáról.

Noha látja ezekben a videókban a potenciális érdemeket, ezt a csernobili klipet "fekete doboznak" nevezi, 

mivel nincs forrásinformáció vagy átláthatóság arról, hogy milyen információkat tápláltak be az AI-programba. Azt mondja, a videó aggasztó pontatlansága, hogy a reaktor ábrázolása a katasztrófa utáni képeken alapul, nem pedig az előttieken. "Ez arra készteti az embereket, hogy azt gondolják,  a szovjet technológia nagyon rossz volt, miközben ez így nem igaz." Úgy gondolja, hogy ezek a vírus jellegű videók kevésbé a történelmileg hiteles tartalomról, hanem sokkal inkább a közvélemény MI iránti rajongásáról szólnak. "Nincs semmi érdekes a videóban, és nem ad semmilyen információt a balesetről vagy arról, hogy mi történt azután"- sommázza véleményét Barbara Keys.

 

Csernobil és Egyiptom, ahogyan még sohasem láttuk
 

Frood professzor amiatt fejezi ki az aggodalmát, hogy ezeket a videókat nem pontosan vagy megbízhatóan hozták létre azt hangsúlyozva, hogy a történelmi rekonstrukcióknak kiterjedt kutatásokon és ellenőrizhető forrásokon kell alapulniuk. "Kritikusnak kell lennünk ezzel a (csernobili) videóval kapcsolatban, mivel semmit sem tudunk a forrásáról, vagy arról, hogy milyen információkat tápláltak az AI-ba a videó elkészítéséhez" - mondja a professzor. De megkapta a szakértő kritikáját az ókori Egyiptomról készített videó is. "Az első dolog, ami megdöbbentett, az volt, hogy ezek a videók homogenizálják az összetett ősi világokat - hangoztatja az egyiptológus-professzor.

Fotó: AFP /   AFP

 "Egyiptom története több ezer évet ölel fel, és az emberek talán nem veszik észre, hogy ez csak egy pillanatkép" - magyarázza. A kritizált videót készítő Hogne azt mondja, felismeri többnyire, hogy videóiban történelmi pontatlanságok vannak, aminek szerinte az a legfőbb oka, hogy az MI még sok hibát tud elkövetni, de a jövőben jobbak lesznek ezek az eszközök. "Igyekszem észrevenni ezeket, ahol csak tudom, de nem vagyok történelem-szakértő, így nem mindig ismerem fel a hibát, különösen, ha valami apróságról van szó" - teszi hozzá. Arra a felvetésre, hogy a forrásanyag nem átlátható, Hogne azt nyilatkozta, a jövőben fontolóra veszi, hogy olyan linkeket adjon hozzá a videóihoz, amelyekből az információit szerezte.

 

A mesterséges intelligencia veszélyei és áldásai

Hogne a videói elkészítése során egy időszak kutatásánál a Chat GPT-re támaszkodik, és információkat kér tőle arról, hogyan nézhettek ki az emberek és a helyszínek az adott korban. Ezután létrehoz egy kezdő képet arról, hogy valaki kinéz a tájra, majd ettől kezdve formálja meg az eseménysort. 

Dan elárulta, hogy minden egyes videó elkészítése négy órát vesz igénybe, 

és "különböző AI-eszközöket használ kiváló minőségű képek előállításához, animálásához és a valósághű hangzáshoz". A kiválasztott témához kapcsolódó videókat néz meg, továbbá dokumentumokat olvas el, hogy minél pontosabban tájékozódjon egy adott időszakról még mielőtt elkészíti a videót, hogy megpróbáljon "némi történelmi pontosságot" adni az alkotásának. A történelem és a mesterséges intelligencia kapcsolata egyelőre még gyerekcipőben jár: az AI-nek minden részletet meg kell adni a hagyományos olasz köntöstől a macskaköves padlóig bezárólag, különben kreatív lesz, és olyan véletlenszerű dolgokat készít, amiket egyébként nem szeretne az alkotó.

A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai:

• képes élővé tenni a múlt eseményeit,
• felkelti az érdeklődést az élővé tett történelem iránt,
• hatékony népszerűsítő eszköz,
• gyakran pontatlan és ellentétbe kerülhet a hiteles történelmi forrásokkal,
• hamis képet rajzolhat egy-egy történelmi helyszínről vagy eseményről,
• valós történelmi tényként ábrázolhat fikciókat.