Európa nagyot lép a mesterséges intelligencia terén

A mesterséges intelligencia jövőjéről tárgyaltak világvezetők és iparági szereplők a párizsi AI Action Summit találkozón. A mesterséges intelligencia fejlesztése és szabályozása körüli viták megosztották az országokat: míg Európa a szigorúbb szabályozás mellett érvel, addig az Egyesült Államok az innováció szabadságát hangsúlyozza. A kétnapos eseményen több jelentős bejelentés is elhangzott, köztük európai milliárdos befektetési tervek, új alapítványok és nemzetközi együttműködések.

Fotó: AFP Forrás: AFP or licensors/(From L) President of the European Commission Ursula von der Leyen, US singer-songwriter, music producer and fashion designer Pharrell Williams, Co-president of the artificial intelligence committee Anne Bouverot, Google CEO Sundar Pichai

A párizsi AI Action Summit kétnapos eseményére Emmanuel Macron francia elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívására a világ vezető döntéshozói, technológiai óriásvállalatok képviselői és tudósai gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia (MI) jövőjét. A találkozó egyik központi témája az MI fejlesztésének és alkalmazásának szabályozása volt, amelyben markáns különbségek mutatkoztak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió megközelítése között.

A párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök szelfit készít a résztvevőkkel.
Fotó: Hans Lucas via AFP

A csúcstalálkozó előtt és alatt számos nagy bejelentés történt, amelyek jelentős hatással lehetnek a mesterséges intelligencia jövőjére. Az esemény geopolitikai jelentőségét növelte, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán egy technológiai kérdés, hanem a nemzetközi erőviszonyokat is befolyásoló stratégiai tényező. Az Egyesült Államok és Kína közötti MI-verseny mellett Európa is igyekszik önálló pozíciót kialakítani a globális technológiai versenyben.

Milliárdos MI-beruházások Európában

A csúcstalálkozón jelentették be, hogy egy 150 milliárd eurós fejlesztési alap jön létre az európai mesterséges intelligencia-ipar fellendítésére. Az AI Champions nevű kezdeményezés célja, hogy összekösse a befektetőket és az innovatív vállalkozásokat, megteremtve a feltételeket egy erős európai MI-ökoszisztéma kiépítéséhez. Az AI Champions kezdeményezést a General Catalyst befektetési alap vezeti, és több mint hatvan nagyvállalat, köztük az Airbus, a Siemens, a Spotify és a Volkswagen is csatlakozott hozzá.

Emmanuel Macron szintén jelentős befektetési tervet jelentett be: Franciaország 109 milliárd eurót fordít az MI-szektor támogatására, amely magában foglalja egy hatalmas adatközpont-komplexum kiépítését is. 

Az elnök szerint a projekt Franciaország számára hasonló jelentőségű, mint az Egyesült Államokban Donald Trump által bejelentett, 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-fejlesztési program.

Welcome to Paris, my friend @NarendraModi! Nice to meet you dear @VP Vance! Welcome to all our partners for the AI Action Summit.

Let’s get to work! pic.twitter.com/yatkrVYv9x

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) February 10, 2025

A francia befektetési csomag részeként egy korábbi megállapodás értelmében az Egyesült Arab Emírségek 30-50 milliárd eurós hozzájárulásával épül meg Európa legnagyobb adatközpont-campusa. Az MI-infrastruktúra fejlesztése nemcsak a technológiai fejlődést gyorsíthatja fel, hanem stratégiai előnyt is jelenthet Európa számára az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Szabályozási viták: Európa szigorítana, Amerika óvatosabb

A mesterséges intelligencia szabályozása körüli viták a csúcstalálkozó egyik legmeghatározóbb témájává váltak. Az Európai Unió élen jár a mesterséges intelligencia szabályozásában, és az AI Act révén a világ első átfogó szabályrendszerét dolgozta ki. Az Egyesült Államok ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a túlzott szabályozás gátolhatja az innovációt.

J. D. Vance amerikai alelnök kemény bírálatot fogalmazott meg az EU szabályozási megközelítésével kapcsolatban, mondván, hogy a masszív bürokrácia megfojthatja az iparág fejlődését. 

Kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciát nem szabad ideológiai cenzúrára használni, és hogy az USA nem fogadja el az európai szabályozási modellt, erről a Magyar Nemzet korábban részletesebben beszámolt.

€109 billion of investments will be confirmed for France for the years to come. We have assets. Choose Europe, choose France! pic.twitter.com/oa0T5ZiSsr

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) February 10, 2025

Az amerikai és brit delegáció végül nem írta alá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amely az MI fejlesztésének inkluzív, nyílt, etikus és biztonságos megközelítését sürgette. Ez tovább mélyítette a transzatlanti törésvonalat, és világossá tette, hogy a mesterséges intelligencia globális versenyében a szabályozás is stratégiai fegyverré válik.

Mesterséges intelligencia és biztonság: a haditechnológia szerepe nő

A mesterséges intelligencia nem csupán a gazdaságban, hanem a katonai fejlesztésekben is kulcsszerepet kapott. A párizsi csúcstalálkozón bejelentették, hogy a francia Mistral AI és a Helsing, egy európai védelmi technológiai vállalat, partnerségre lépnek az MI katonai alkalmazásának fejlesztésére. 

A cél olyan rendszerek létrehozása, amelyek képesek a harctéri döntéshozatal gyorsítására és a védelmi rendszerek automatizálására.

A mesterséges intelligencia katonai alkalmazása egyre nagyobb figyelmet kap, különösen az orosz–ukrán háború árnyékában. A katonai célú MI-fejlesztések etikai kérdéseket is felvetnek, de a konferencián részt vevő védelmi szakértők szerint ezek a rendszerek elengedhetetlenek a modern hadviselésben.

Plug, baby, plug! pic.twitter.com/2xcpZwh6ns

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) February 10, 2025

MI és adatvédelem: új nemzetközi együttműködések

A mesterséges intelligencia térnyerése új adatvédelmi kihívásokat is felvet. A csúcstalálkozó végén hat ország adatvédelmi hatóságai közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben elkötelezték magukat a mesterséges intelligencia átlátható és biztonságos adatkezelése mellett. 

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az MI fejlesztésébe már a kezdeti szakaszban bele kell építeni az adatbiztonsági mechanizmusokat.

A résztvevők kiemelték, hogy az algoritmikus diszkrimináció, az álhírek terjedése és az MI „hallucinációi” komoly kockázatot jelentenek, és ezek ellen hatékony jogi és technológiai védekezési mechanizmusokat kell kidolgozni.

Európa és Amerika eltérő utakon

A párizsi csúcstalálkozó világossá tette, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése és szabályozása egyre élesebb geopolitikai vitákat generál. Az innováció és a szabályozás közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú lesz az MI globális jövőjének alakításában.

Az esemény geopolitikai jelentőségét növelte, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán egy technológiai kérdés, hanem a nemzetközi erőviszonyokat is befolyásoló stratégiai tényező. Az Egyesült Államok és Kína közötti MI-verseny mellett Európa is igyekszik önálló pozíciót kialakítani a globális technológiai versenyben.

Borítókép: Párizsban vitáztak a mesterséges intelligencia jövőjéről (Fotó: AFP)