Zavaros nyomozások és ellentmondásos ítéletek
Az évek során számos gyanúsítottat állítottak bíróság elé. Pietro Paccianit először elítélték, majd felmentették. Két társát, Mario Vannit és Giancarlo Lottit azonban életfogytiglanra, illetve 28 évre ítélték az 1981 és 1985 közötti gyilkosságokért.
A nyomozások vezetője, Michele Giuttari szerint a pista sarda szál elengedése szándékos elterelés volt, mintha valaki el akarná terelni a figyelmet a valódi bűnösökről. Úgy vélte, a gyilkosságok mögött egy magasabb rendű, szervezett erő állt. Pacciani gyanúsan hirtelen meggazdagodott, ezért Giuttari feltételezte, hogy a testrészeket megrendelésre, sátáni rituálékhoz válogatták ki. A nyomozás során kapcsolatot találtak a prostitúció, az okkult körök és Salvatore Indovino szicíliai „guru” orgiasztikus rítusai között, amelyeket San Cascianóban tartottak.
Újabb elméletek és a firenzei szörny árnyéka
Giuliano Mignini perugiai ügyész új nyomokat tárt fel. Több tanú beszélt egy „orvosról”, aki részt vehetett a gyilkosságokban. Mignini egy Francesco Narducci nevű nőgyógyász halálát vizsgálta, akit 1985-ben a Trasimeno-tóból emeltek ki. Az eset körülményei gyanúsak voltak, boncolás nem történt, a holttestet később exhumálták – az ügyész szerint az orvost valójában meggyilkolták.
Az ügyet további gyilkosságok és rejtélyes halálesetek kísérték. 1982-ben Elisabetta Ciabanit, az egyik áldozat barátnőjét kibelezve találták meg. Francesco Vinci 1993-ban égett halálra autójában, néhány nappal később pedig egy ismerősét, Milva Malatestát és hároméves fiát gyilkolták meg hasonló módon. A Malatesta család tagjai Narducci családjának gyárában dolgoztak, ami tovább növelte a gyanút, hogy a gyilkosságok összefüggnek.
Szörny vagy szörnyek? – A végső kérdés
Mára egyre többen vélik úgy, hogy a firenzei szörny nem egyetlen ember, hanem egy egész hálózat volt. Az elkövetések módszere, a fegyverazonosság és a rituális elemek szervezettségre utalnak. A gyilkosságokat talán figyelték, a testrészeket pedig továbbadták – mintha egy titkos megbízó irányította volna az egészet.
A történet az évtizedek alatt nemcsak bűnügyi, hanem társadalmi és pszichológiai jelenséggé vált.
A nyomozók, újságírók és amatőr kutatók – a „szörnyológusok” – gyakran maguk is a megszállottság határára sodródtak. Egyesek sátánizmusról, mások szabadkőműves rítusokról beszéltek, s a hatóságok közti rivalizálás tovább bonyolította a képet. A firenzei szörny ügye így ma is Olaszország egyik legnagyobb bűnügyi rejtélye. Az igazság, ahogy Gianluca Monastra írta: „olyan történet, amelyben minden igaznak tűnhet – ahogy az ellenkezője is.”
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!