Szilágyi Mihály már fiatalon részt vett a török elleni harcokban, Hunyadi János oldalán küzdött a várnai hadjáratban és az 1448-as rigómezei csatában is. Ez utóbbi során fogságba esett, ám a szultán később szabadon bocsátotta.
Szilágyi Mihály pályája
Szilágyi Mihály katonai tapasztalata és személyes bátorsága hamar ismertté tette, ugyanakkor politikai ellenfelei is akadtak: különösen éles ellentétbe került Brankovics Györggyel, akit elfogatott és csak jelentős váltságdíj fejében engedett szabadon.
Katonai pályafutása során már korán kitűnt: részt vett a török elleni hadjáratokban, harcolt a várnai és az 1448-as rigómezei csatában. Utóbbiban fogságba esett, de a szultán később szabadon engedte. A nándorfehérvári diadal idején, 1456-ban a vár kapitányaként fontos szerepet játszott a védelemben és az azt követő újjáépítésben. A Hunyadiak iránti hűsége különösen Hunyadi László kivégzése után mutatkozott meg, amikor átvette a párt vezetését, és fegyverrel lépett fel az ellenfeleikkel szemben.
Szilágyi Mihály döntő szerepet játszott abban, hogy Hunyadi Mátyás kiszabaduljon fogságából, majd 1458-ban királlyá válasszák. A pesti országgyűlésen jelentős fegyveres erővel jelent meg, és jelenléte, valamint nyomása hozzájárult ahhoz, hogy a rendek Mátyást válasszák királlyá a Duna jegén. Ennek jutalmaként ő maga lett az ország kormányzója, ami azt mutatja, hogy hatalma ekkor szinte a királyéval vetekedett.
Hunyadi Mátyással kapcsolata megromlott
Kapcsolata azonban Hunyadi Mátyással hamar megromlott. A fiatal király nem kívánta eltűrni, hogy nagybátyja túl nagy befolyást gyakoroljon az ország irányítására. A Rubicon cikkében leírtak szerint Mátyás tudatosan törekedett arra, hogy megszabaduljon Szilágyi gyámságától és önálló uralkodóként lépjen fel. Ennek egyik fontos lépése volt, hogy megfosztotta őt a kormányzói hatalomtól, majd – látszólagos megbékélés mellett – háttérbe szorította.
A konfliktus később nyílt összeütközéshez vezetett. Szilágyi erdélyi hatalmaskodása, különösen a szász városokkal szembeni kegyetlen fellépése (például Beszterce feldúlása) tovább növelte az ellene irányuló elégedetlenséget. Mátyás ezt kihasználva 1458 októberében elfogatta és fogságba vetette. Bár később kibékültek, és Szilágyi ismét szerepet kapott a török elleni harcokban, kapcsolatuk soha nem állt teljesen helyre: a kölcsönös bizalmatlanság végig megmaradt.
Életének utolsó szakasza tragikus fordulatot vett. Egy balkáni portyázás során túlerőben lévő török csapatok támadták meg, elfogták, majd Konstantinápolyba hurcolták. Itt, idegen földön, ellenségei fogságában érte a vég: kivégezték, fejét vették.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!