Mezítlábas

„Nem játszotta el a hisztis liberálist, de jólesett neki, hogy látott olyan fesztiváludvarokat, ahol helyi cigány emberek táncoltak a fesztiválvendégekkel cigányzenére.”

És B. azt is érezte, hogy ezeken a mezítlábas fesztiválokon valami egészen másképp működik, mint ahogy működik az Magyarországon. Nem játszotta el a hisztis liberálist, de jólesett neki, hogy látott olyan fesztiváludvarokat, ahol helyi cigány emberek táncoltak a fesztiválvendégekkel cigányzenére, és látott olyat is, ahol román néptáncosok pörögtek magyar néptáncosokkal, rövidnadrágban és pólóban, csak úgy, rögtönözve, kint az utcán, miközben több százan figyelték őket. Egyszer viszont majdnem megszegte a fogadalmát, mert véletlenül túlságosan közel került egy nagy fesztivál főbejáratához, és kísértést érzett, de végül hazaszaladt. Otthon aztán gyakorolt egy kicsit, kipróbálta, hátha két lufit is fel tud ragasztani a homlokára, és kopaszodott ugyan, tehát hely lett volna rá, mégsem sikerült. Húszforintosból viszont elbírt ötöt is. Viszont azért az már egy százas, ennyiből talán egy fél deci sör kijönne most a Szigeten, gondolta. És elkezdett egy kicsit nosztalgiázni.