A borgőzös nemzeti felsőbbrendűség és a háborús pszichózis politikai célú felhasználása Vladimír Meciar és Slobodan Milosevic uralkodására emlékeztet. Szomorú, hogy mi most jutottunk el arra a mélypontra, amelyen szomszédaink évtizedekkel ezelőtt túllendültek.
Ha valaki mindezek ellenére Orbán Viktorra akar szavazni, szíve joga, de azzal legyen tisztában: a voksa nem a bevándorláspolitikáról szól, csupán arról, hogy kellemes érzés hősnek álmodni magunkat. A valóság az, hogy a szavazatával senki semmit nem tesz „Európa megmentéséért” – viszont sokat tesz a féktelen lopás folytatásáért, a valós kormányzás negligálásáért.
A bevándorláspolitikáról szóló népszavazás 2016-ban megtörtént. Egyébként sem akar betelepíteni egyik párt sem muszlim migránsokat. De még ha lenne is ilyen, akkor sem tenné, tekintettel a referendum eredményére (senkinek nem vonzó az az 1,64 százalék, amennyit ilyesmivel el lehet érni). Tehát politikai alternatíva migránsügyben biztosan nem létezik. Bárki kerül kormányra, négy év múlva ugyanannyi bevándorló lesz Magyarországon, mintha a mostani kormány a helyén marad. Nem erről szól a választás. Szól viszont sok egyéb dologról – és azokról kellene megfontoltan dönteni.
A migránskampány ugyanúgy működik, mintha valamelyik párt arról beszélne, milyen szörnyű az afrikai gyermekéhezés, és erre bazírozva gyűjtene szavazatokat. Tényleg szörnyű az afrikai gyermekéhezés, csak éppen független attól, hogy mit gondol erről egy magyar párt. A szavazók megtévesztése lenne építkezni rá. Ennek ellenére lehet, hogy négy év múlva lesz ilyen pártunk is. Öt százalékot simán hozhat, ha egy megfoghatatlan és megoldhatatlan problémát helyezünk a kampány középpontjába.
A szerző politológus
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!