Győzelem

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az Origón elemezte a Fidesz-KDNP európai parlamenti választásokon elért győzelmét.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a morál ismeretlen kategória a balliberális pártokban Fotó: Havran Zoltán

Akit ez sem nyugtat meg, és azzal tamáskodik, hogy „a választók majd’ fele (47,4%-a) a kormánypártokkal szemben szavazott”, annak ajánlom figyelmébe az alábbi tényeket, melyeket természetesen a magyar politikum rendszerváltás óta meglévő polarizáltságának, megosztottságának prizmáján keresztül érdemes értelmezni. És nyilván ennek ismeretében úgy, hogy tudjuk: az a politikai teljesítmény, ami egy széles, az aktív választópolgárok közel/több mint felét egy táborba terelte, kivételes úgy idehaza, mint Európában.

Tehát nézzük akkor a matematikai rögvalóságot: Európai parlamenti választáson számszerűen soha ennyien nem szavaztak még egy pártlistára. A közel 1,820,000 voks felülmúlja a Fidesz 2009-es 1,632,309 szavazatszámmal elért eddigi rekordját. A kormánypártok EP-képviselőinek száma a 2014-19-es ciklushoz képest eggyel, 12-ről 13-ra növekedett. Országgyűlési és EP-választások szavazatszámainak – a részvétel gyökeres eltéréséből fakadóan – nincs értelme. Azt viszont látni kell, hogy a 2018-as 49,3%-os szavazati arányokhoz képest a Fidesz-KDNP listája közel 3,5%-ot javított. Ekképpen a százalékos listás teljesítménye nemcsak a második legmagasabb az eddigi EP-választások tekintetében (a rekord továbbra is a Fidesz által 2009-es elért 56,4%), de a rendszerváltás óta a harmadik legmagasabb eredmény (vagy a második, amennyiben a még feldolgozandó szavazatokkal meghaladná a 2010-es országgyűlésin elért 52,7%-ot).

Európai dimenzióban sem elhanyagolható mindemellett az eredmény: A Fidesz-KDNP-t a szavazati arányok tekintetében egyedül a Máltai Munkáspárt (54,3%) előzi meg. Az Európai Néppárton belül messze a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb tagpárt, jócskán megelőzve a 34,6%-ot elérő ÖVP-t. Sőt, jelenlegi 13 fős delegációjával a Fidesz az egész Európai Parlament 14. (Brexit esetén 13.) legnagyobb ereje lesz, a Néppárton belül pedig a 3. legnagyobb a képviselők számát illetően.

Akinek tehát szemernyi kétsége is lett volna, a kormányzó magyar pártszövetség minden tekintetben az EP-választás győztesének számít. Természetesen nem lehet hátradőlni, az eredményt nem szabad felül-, de alulértékelni sem. A jobboldali bázisnak ezt a „nehézséget” kell megértenie, helyén kell kezelnie az eredményt, és látnia kell azt is, hogy az összeomlóban lévő ellenzéki oldalon (újabb) átalakulás indulhat be.

A teljes tartalom ITT érhető el.