Pár héttel ezelőtt emlékeztem meg a Jobbik népszerűségvesztéséről. Akkor azt írtam, példa nélküli, hogy egy politikai párt ilyen gyors lefolyású kivérzést produkáljon. A Jobbik nevű balliberális formáció ugyanis a tavalyi országgyűlési választáson közel húszszázalékos eredménnyel még a legerősebb ellenzéki pártként huppant be, mosolyogva, harminc darab ezüstből veretett pénzérméit számolgatva a tisztelt Házba, most pedig kicsivel több mint hat százalékon áll. Vagy fekszik. Esetleg magzatpózba összekuporogva hüppög. Elnézést a k…va erős költői képért, de mióta Bangónét a szocialisták kampánystratégái leszedték a sakktábláról, kénytelenek vagyok én koreografálni/rendezni. Nekem meg csak ilyenekre telik. A Jobbik tehát történelme legnagyobb vereségét számlázhatta ki Simicska úrnak.

Robert C. Castel: Régi-új küzdelem a Fekete-tengerért
A „török tó” olyan hadszíntér, amely kiemelt fontossággal bír a hadviselő felek és az egész régió számára.