A dobrevi hazugsággyűjtemény

A következő írás indulatból született. Van úgy, hogy az ember egy komolyabb sokk hatására agymenést kap.

Gyurcsányné egyedül maradhat nagy ívű elképzeléseivel Fotó: Európai Parlament

A következő írás indulatból született. Van úgy, hogy az ember egy komolyabb sokk hatására agymenést kap. Így jártam. Úgy érzem, egyre nyomasztóbb felelősség terhel, ha némileg hozzáértőként továbbra is némán viselem DK egyre őrületesebb, végtelenül kártékony hazugságait. Sehol nem látok szakmai ellenvetéseket, ezért nem bírtam tovább, és kénytelen vagyok reagálni. Az alábbi hazugsággyűjtemény a DK Facebook-oldalán található. Itt csak a durvábbakat emelném ki.

1. Történelmi vereség (2020. december 9.)

Sokak szerint sokkal inkább történelmi győzelem. A politikában aki időt nyer, életet nyer. Ugyanakkor a szövegben megbújik egy történelmi hazugság: „Az EU Tanácsa ugyanis önállóan nem alkothat szabályokat.”

Éppen ellenkezőleg. Az Európai Tanács igen, az Európai Parlament (EP) viszont nem alkothat önállóan szabályokat. Az EP-re az úgynevezett „együtt döntési eljárás” érvényes. Ami azt jelenti, hogy a tanács dönt, és a parlament ezzel vagy egyetért, vagy nem. Ha nem, akkor nincs döntés. Ugyanakkor még mindig van számos olyan tanácsi döntési jogkör, amelyben az ­EP-nek csupán konzultációs joga van – ami azonban a tanácsi döntéshozatalra nézve nem kötelező. Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve az Európai Tanács. Az Európai Parlament alelnökének ezt tudnia kellene.

2. Európai minimálbér (2020. december 8. és október 28.)

Mint tudjuk, Magyarországon és több más tagállamban már van minimálbér. Ám a DK még mindig egy, az egész EU-ban kötelező minimálbérről beszél. Pedig erről egyszer már lepattantak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanis közölte, nem dolgoznak ilyen kötelező érvényű terven, de szívesen segítenek a tagállamoknak az adottságaik­nak megfelelő minimálbér kiszámításában (lásd irányelvek). A DK úgy tesz, mintha reális volna a luxemburgi és a magyarországi minimálbért összemosni. Az előbbi esetében az egy főre jutó GDP 107 ezer euró (!), utóbbi esetében kerekítve körülbelül húszezer euró. Fel sem merül, hogy a dolognak talán lehet köze az ország teljesítőképességéhez.

Az EP alelnöke rendkívüli hazugságot enged meg magának.

3. Független média (2020. november 25.)

„Micsoda képmutatás! A fideszes EP-képviselők ma megszavaztak egy jelentést, ami elítéli a független médiát elhallgattató kormányokat. Mintha Magyarországon ők mást csinálnának. Tudtátok, hogy a magyar média 77 százaléka, jóval több mint 400 újság, portál, tv, rádió a Fidesz befolyása alatt áll? Európában példátlan médiahatalommal bír a kormánypárt, ezért kell a végsőkig küzdeni a médiafüggetlenségért.”

Amikor Dobrev Klára 1994-ben férjhez ment – tudjuk, kihez –, a magyar média 95 százaléka állt a férje és társai befolyása alatt. Édesanyja és nagyapja idejében pedig a száz százaléka. A ma olyannyira elnyomott média Magyarországon már azt sem tudja, mi az a nyomdafesték és mi az, amit a nyomdafesték már nem tűr. Alig tíz éve még elképzelhetetlen volt az a trágárság, ami ma a média mindennapjait ­jellemzi. Valóban. Micsoda képmutatás!

4. Magyarország és kormánya (2020. november 18.)

„Mi, ellenzéki demokraták tudjuk, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és kormányával. A pártvezetők ezért ma közös nyilatkozatban utasították el Orbán végtelenül kártékony, zsaroláson alapuló politikáját, és ezt a közleményt eljuttatták az európai döntéshozóknak.”

Éppen ellenkezőleg. Pont az európai döntéshozók kontextusában senki más nem egyenlőbb Magyarországgal, mint az Orbán-kormány. Éppen ezt nevezik a valódi demokraták képviseleti demokráciának. Ráadásul az Orbán-kormány legitimitása három kétharmados győzelem után nem megkérdőjelezhető. Az Európai Parlament alelnökének illene tudnia, hogyan működik a demokrácia. Ha ilyen pozícióban ezzel ellentétes közleményeket küldözget, azzal nemcsak saját magának, de az országnak is károkat okoz!

5. „Orbánnak csak akkor kell uniós pénz, ha el is lophatja” (videó) (2020. november 17.)

Számomra megdöbbentő, hogy manapság mit engedhet meg magának a politika. Tizenvalahány éve elképzelhetetlen volt az ilyen megalázó, durva, sőt egyre gyakrabban alpári, gyűlölködő stílus. A korrupció természetrajzáról köteteket lehet írni. Világos bizonyítékok híján nem szeretném azt állítani, hogy létezik korrupciómentes kormány a világon. Kérdés például, hol végződik az okos szövetségépítés és hol kezdődik a nepotizmus; ­korrupció-e, ha egy kormány nem támogatja anyagilag a vele ellenséges médiát. De most, ebben a kontextusban, nem ez az érdekes. Hanem a következők: 1989-ben a nemzeti vagyon 90 százaléka állami kézben volt. Tíz évvel később, 1999-ben a nemzeti vagyon 90 százaléka magánkézben volt. Újabb tíz éven belül eladták a nemzeti stratégia és a túlélés szempontjából meghatározó infrastruktúrát, az alapvető közműveket. Az áram-, a gáz- és a vízműveket, a szennyvízközműveket, az útkarbantartás és -építés közműveit stb. Kik voltak a haszonélvezők!? Nem a polgári középosztály. Hiszen az még nem is létezett. Annál inkább a régi rendszer túlélői. Sajnos a húsz-harminc évesek nem emlékezhetnek rá, de vannak még páran, akik jól tudják, hogy Dobrev és férje ennek a folyamatnak igencsak tevékeny részese volt. Így lettek milliárdosok. Én pedig azért nevezem ezt a történelem legnagyobb korrupciós ügyének, mert a dolog nem csak Magyarországon zajlott hasonlóképpen.

Eléggé nyilvánvaló, hogy Dobrevék ezért gyűlölik oly nagyon a jelenlegi helyzetet.

6. „Többé már nem nagyravágyó terv az Európai Egyesült Államok!” (videó) (2020. július 15.)

„Ma Magyarországon a Fidesz jelenti a nacionalista és önző bezártságot, míg mi, a DK egy egyre erősebb és összetartóbb Európában hiszünk. Nagyravágyó terv lenne az Európai Egyesült Államok? Nem nagyravágyóbb, mint amikor pár évtizede a határok nélküli utazásról vagy a közös valutáról beszéltünk. A következő nagy lépés az Európai Egyesült Államok lesz, amit sok munkával, de meg fogunk valósítani.”

Hogy a férjét idézzem: Dobrev nem bontotta ki az igazság minden részletét. Akit részletesen érdekel, keresse a Wikipédián az Európai Egyesült Államok nevű álom immár húszéves történetét.

A lényeg: az eredeti lisszaboni szerződés 2001-ben kezdődött kidolgozása létre akarta hozni az Európai Egyesült Államokat. Elindították az alkotmányozási folyamatot, találtak himnuszt, zászlót, új magas rangú képviseleti pozíciókat stb. Az elkészült alkotmányt, amely nemzetközi téren is valódi állammá emelte volna az uniót, ünnepélyes keretek között 2004. november 29-én írták alá. A magyar parlament elsőként ratifikálta. Csakhogy ezt az alkotmányt a franciák és a hollandok 2005-ben a kötelezően megtartott népszavazás során elutasították. A ma érvényes lisszaboni szerződés az elsőnek az alkotmánnyal kiherélt változata.

Az EU-nak azóta sincs egyetlen, európai identitást megalapozó nemzeti nyelve (huszonnégy hivatalos nyelve van). Az angol hivatalos és általános munkanyelv, ámde elég nagy bibi, hogy ennek a nyelvnek már nincs önálló tagállami képviselete. Volt viszont ugye brexit, migránsválság, gazdasági válság (lásd észak–dél ellentét, görög válság stb.), vétóharc, s most a vírus(oltás)csata. Arról nem is szólva, hogy a nemzeti szuverenitáshoz legszorosabban kötődő jogokat egyetlen tagállam sem engedte és engedné át az uniós szuperállamnak. Nem mindenki tudja, de fontos: a kül-, bel-, biztonsági, adó- és még pár ügyben az EU-nak a tagállamokban nincs joghatósága! S bár Manfred Weber úr szerint a világban nincs nemzeti szuverenitás, ezzel valószínűleg épp az ő államának vezetői értenének egyet a legkevésbé.

Mi tehát ma az Európai Egyesült Államok realitása? Csak nem az, hogy a hozzá nem értő tömegeket hazugságokkal igyekezzenek bekeríteni? Valakinek figyelmeztetnie kellene az Euró­pai Parlamentet, hogy a legtöbbet az egyik alelnökük árt nekik.

A szerző az Európai Bizottság nyugalmazott szakértője