Brüsszel sem mehet szembe a joggal

Von der Leyen három hónap leforgása alatt már másodszor fenyeget a vakcinákat érintő uniós exportkorlátozások bevezetésével.

Brüsszel, 2021. március 17. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. március 17-én, ahol bejelentette, hogy javaslatot terjesztett elõ az Európai Bizottság egy, a koronavírus elleni oltást bizonyító európai uniós igazolvány létrehozására. Az Európai Unió végrehajtó testülete ezzel is elõ kívánja mozdítani, hogy az európaiak szabadabban utazhassanak, és enyhüljenek a közös piac mûködését nehezítõ rendkívüli intézkedések negatív hatásai. MTI/EPA/AFP/John Thys Fotó: John Thys Forrás: MTI/EPA/AFP/John Thys

Az viszont feketén-fehéren olvasható, hogy

jogvita esetén a felek először jóhiszeműleg folytatott informális egyeztetésen próbálják meg rendezni a vitát, és ha ez nem sikerülne, elismerik a brüsszeli bíróságok kizárólagos joghatóságát. Egy másik paragrafus pedig kiköti, hogy a szerződésben a belga törvények az irányadók.

Ha tehát a felek nem tudnak megállapodni, akkor egy jogállamban a független bíróságnak kell eldöntenie, hogy – a negyvenoldalnyi feltételt alapul véve – valóban történt-e szerződésszegés. Ha nem, akkor az Európai Bizottságnak el kell fogadnia, hogy nem kellő körültekintéssel kötötte meg a szerződést, hiszen annak nem lenne szabad megengednie egy ilyen, az uniónak nyilvánvalóan hátrányos helyzet kialakulását.

Ha viszont a bíróság helyt ad az EB keresetének, és kimondja a szerződésszegést, jogállami keretek között a szerződésben kikötött szankciók – kötbér, kártérítés stb. – alkalmazhatók. De mivel olyan szankció nem létezik, hogy amennyiben nem szállítod le a vakcinát, akkor is szállítsd le, az unió ez esetben is vakcina nélkül maradna. Az, hogy az AstraZeneca egy harmadik féllel – hónapokkal korábban – megkötött szerződése kárára teljesíti-e a szállításokat, az a cég saját belső döntése, arra kényszeríteni jogállami eszközökkel nem lehet.

Ezért folyamodna az EB olyan külső eszközhöz, mint az exportkorlátozások – vagyis a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó jogi környezet egyoldalú módosítása. Ami még Shakespeare velencei kalmárja szerint sem elfogadható. A vagyonát vesztett Antoniónak a testéből kimart egy font húsával kellene fizetnie hitelezőjének, mégsem kéri a velencei dózse közbenjárását: „A Dózse nem mehet szembe a joggal. / Itt Velencében az idegenek / jogbiztonságot élveznek: ha ezt / fölfüggeszti, az állam rendje sérül, / márpedig nálunk minden náció / szabadon üzletelhet.” (Nádasdy Ádám fordítása)

Shakespeare már a XVI. század legvégén tudta, amit a szabadkereskedelem és a jogállamiság zászlóvivőjének szerepé­ben tetszelgő Európai Bizottság most elfelejteni látszik: jogbiztonság nélkül még egy 450 milliós piac sem lesz vonzó a hazai, de még kevésbé a külföldi működő tőke számára. Mert hogyan tudnánk Magyarországra csábítani mondjuk egy indiai gyógyszergyárat, ha Brüsszel egyik pillanatról a másikra korlátozhatja termékei kivitelét? Vagy hogyan tudják majd meggyőzni a Pfizert, hogy maradjon Belgiumban, ha most – miközben ez a gyár a kezdeti nehézségek után már tetemes mennyiségű vakcinát biztosít az uniónak is – megtiltják neki, hogy teljesítse a britekkel között jogszerű szerződését?

Egy ilyen döntés beláthatatlan károkat okozhatna az Európai Unió minden egyes tagállamának, miközben az európai oltási kampány szempontjából kevés hozadéka volna. A briteknek az elkövetkező négy hónapban további 57 millió adag oltásra van szükségük ahhoz, hogy július végéig legalább egy dózissal beoltsák a teljes felnőttlakosságot, illetve hogy 12 héten belül mindenki megkapja a második dózist. Ebből legalább tízmillió dózist Indiából, mintegy harmincmillió dózist pedig hazai gyártásból tudnak fedezni. Vagyis 17 millió dózis származna potenciálisan az Európai Unióból – ezek visszatartásával nyolc és fél millió emberrel többet lehetne beoltani Európa-szerte, ami a 450 milliós lakosság nem egész két százaléka.

De ennek a 17 millió visszatartott vakcinának is több mint a fele az AstraZeneca terméke lenne, amelyek gyártását épp most kezdenék meg a Halix gyógyszergyár hollandiai telepén. És bár a brit, a magyar és az európai gyógyszerfelügyelet s most egy nagy amerikai vizsgálat is megerősítette, hogy ez a vakcina ugyanolyan hatásos és biztonságos, mint a többi, néhány európai politikus felelőtlen kijelentése és az oltás ideiglenes felfüggesztése olyan mértékben erodálta az emberek bizalmát ebben a vakcinában, hogy már most több millió beadatlan dózis áll belőle az unió raktáraiban.

Vagyis a pozitív és a negatív hatások aránya aligha igazolja egy exporttilalom létjogosultságát.

A szerző újságíró (London)

(A borítóképen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. március 17-én, ahol bejelentette, hogy javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság egy, a koronavírus elleni oltást bizonyító európai uniós igazolvány létrehozására. Fotó: MTI/EPA/AFP/John Thys)