Attól, hogy nem vesszük észre, még sikerült ellopniuk az életünket, hisz saját akaratunk egyre inkább kiszolgáltatott, a megtévesztés nehezen érzékelhető csapdájába került. Hogyan másként fordulhatna elő, hogy a béke szigeteként ismert Bajorországban a magyar futballszurkolókat bűnözőkként kísérgessék és vegzálják a német rendőrök? Miközben „B közép magyarjaink”, minket is meglepő módon, rendkívüli fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot, és csak drukkoltak a magyar–német Eb-csoportmeccsen. A meglehetősen nagy felhőszakadás közepette még azt sem nehezményezték látványosan, hogy a magyar himnusz alatt voltak olyan elvetemült németek – a politikai manipuláció áldozatai –, akik fütyültek, sőt egy helybéli még egy színes rongyot is lengetett a himnuszt éneklő magyar játékosok előtt. A hatóságok is érezhették, hogy a megtervezett jelenet talán túllőtt a célon, és a „biztonság kedvéért” egy tucat magyar drukkert előállítottak, megelőzendő a magyarok bármiféle reakcióját. A mérkőzés végén a szabadlábon maradt szurkolók nem követték a nyugati kultúrát reprezentáló holland futballrajongók példáját, és München utcáin nem hajtottak végre – épület falát használva célterületnek – csoportos vizelési akciót, miként Budapesten a hollandok egy csoportja így búcsúzott Magyarországtól. A német hatóság fellépésében a félelem és zavarodottság jelentkezett, ahogy a hollandok alpári tettében a teljes talajvesztettség, hisz ott, Nyugaton már régtől tart a nemzedékek „érzékenyítésnek” álcázott átnevelése. Úgy tűnik, sikerrel.
