időjárás 3°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo
Valami nagyon nincs rendben a mélyen tisztelt igazságszolgáltatással

Az egyik bíró meg a másik bíró

Bayer Zsolt
2021.11.26. 10:00
Az egyik bíró meg a másik bíró

Ez egy alkalmi cikk a bíráskodás állásáról – de írhattam volna szocializmust is bíráskodás helyett. Majdnem ugyanaz…

Fák közt, / virág közt / ülök egy padon. / Kotyogok, mint elhagyott csolnak, / sok lágy levegő locsolgat – s a tűrhetetlen igazságtalanság nagy csendjét hallgatom. (József Attila után szabadon)

A tűrhetetlen igazságtalanság nagy csendjét kell végre megtörni – szem előtt tartva persze, hogy a bírói hatalom az bizony független hatalmi ág, nincs is ezzel semmi baj, csak akkor, amikor ez a bírói hatalom hirtelen függetlenné válik igazságtól, tisztességtől is, ezt az állapotot pedig onnan lehet felismerni, hogy az ítéletek jó része egyszerűen köszönőviszonyban sincs az ember veleszületett igazságérzetével és a józan paraszti ésszel. Erre pedig nem magyarázat – mert egyszerűen nem lehet magyarázat! – a „jog”.

Ma Magyarországon, ha egy jobboldali közszereplő kerül bíróság elé, akár alperesként, akár felperesként, akár vádlottként, tízből nyolc esetben veszíteni fog. Igen, körülbelül ez az arány. Erre persze mondhatja bárki, hogy a jobboldali közszereplők ostobábbak, mint a baloldali közszereplők, no és persze nyilván „bűnözőbbek” is, a baj csak az, hogy teljesen nyilvánvaló, a velünk született jogérzékünk, igazságérzetünk, továbbá józan paraszti eszünk számára kristálytiszta ügyekben is pert veszítünk, illetve ha két teljesen azonos ügyben állunk bíróság elé, akkor a baloldali győzni fog, a jobboldali pedig veszíteni.

Mondom a példákat, előbb az utóbbira! Évek óta fel-felhozom ezt a példát, és soha, senki nem ad rá magyarázatot, sőt meg sem próbálja senki megmagyarázni, amit meg is értek.

Történt egyszer, hogy Ungár Klára liberális és leszbikus közszereplő a nagy nyilvánosság előtt homoszexuálisnak nevezte a kétgyermekes, házasságban élő jobboldali közszereplőt, Kocsis Mátét. Kocsis Máté ezért beperelte Ungár Klárát. A bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy Kocsis Máténak ezt tűrnie kell, hiszen közszereplő, továbbá azzal senki becsületét és jó hírnevét nem lehet megsérteni, ha homokosnak nevezik.

Kis idővel ezután egy Terry Black nevű előadóművész nagy nyilvánosság előtt homoszexuálisnak nevezte a szintén gyermekes, házasságban élő, s akkor önmagát és a pártját éppen baloldalra átpozicionáló Vona Gábor közszereplőt. A bíróság pedig jogerős ítéletében kimondta: Vona Gábornak közszereplőként sem kell eltűrnie ilyen mértékű inszinuációt, s olyan mértékben sérült az ő jó hírneve, hogy ezért ötmillió forint sérelmi díjat kell neki fizetni.

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ennek egész egyszerűen nem szabadna megtörténnie, mert ez nem igazságszolgáltatás, hanem a független bírói hatalommal történő súlyos és tűrhetetlen visszaélés!

Tudjuk, persze, Magyarországon nem angolszász jogrendszer működik, s ebből következően nincs precedensjog, de ugyanolyan ügyben homlokegyenest ellentétes ítéletet hozni – ez nem elfogadható, ez tűrhetetlen, és ezt nem is vagyunk kötelesek eltűrni és elviselni. Ilyenkor a két ellentétes ítéletet hozó bíró közül az egyik vagy nincs tisztában a joggal és ezért alkalmatlan, vagy tisztában van vele, de politikailag befolyásolt ítéletet hoz, és azért alkalmatlan. A kettő közül az egyiket azonnali hatállyal ki kell rúgni, és el kell takarítani a bíróságok környékéről is. De hogy melyiket, azt nyilván egy jogtudósokból álló, független testületnek kell(ene) eldöntenie, amely testületbe mondjuk minden parlamenti párt egy embert delegálhatna.

S akkor nézzük a friss példát arra, amikor a bíróság ítélete szembemegy az igazsággal, a velünk született, egészséges jogérzékünkkel és a józan paraszti ésszel.

Lássuk először a hírt:

„Helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék az első fokon kiszabott büntetést a kispesti fideszes önkormányzati képviselő Dódity Gabriellára, akit a volt MSZP-s, szintén helyi képviselő Lackner Csaba perelt be rágalmazásért. Lackner azért indított pert Dódity ellen, mert szerinte a kormánypárti képviselő megsértette becsületét, amikor 2019-ben egy Facebook-posztban arra utalt, hogy a kispesti baloldal tagjai kábítószereznek.

Pedig a Hír TV által később nyilvánosságra hozott és komoly botrányt okozó felvételeken Lackner egy fehér port tartalmazó zacskó társaságában ecseteli társainak, hogyan működik a kerület baloldali vezetése által folytatott korrupció. Bár az eset kapcsán nyomozások indultak, ezek eddig nem vezettek eredményre, ahogy a szocialista Gajda Péter vezette önkormányzat antikorrupciós vizsgálóbizottsága sem tudott semmi érdemlegest letenni az asztalra azelőtt, hogy a polgármester tavaly áprilisban nem hosszabbította meg a grémium mandátumát. Lackner másfél millió forint sérelemdíjat követelt Dódity Gab­riellától és azt, hogy a bíróság kötelezze 180 óra közmunkára. Az első fokon eljáró XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság idén februárban rágalmazás vétsége miatt elmarasztalta és megrovásban részesítette a fideszes képviselőt. […]

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék mai tárgyalásán helyben hagyta az ítéletet. Dódity Gabriella – aki betegség miatt nem tudott részt venni a tegnapi tárgyaláson – lapunknak abszurdnak nevezte a döntést, nehezményezve azt is, hogy a bíróság nem volt hajlandó meghallgatni tanúikat és az említett felvételeket, valamint az abból készült fotókat sem tette a bizonyítás tárgyává. Facebook-posztjában Lacknerre utalva lakonikusan megjegyezte: »Nem volt fehér poros az orra, és nem volt két csík között. És egyébként sem ő van a felvételeken. Én meg trolibusz vagyok.« A képviselő lapunkkal közölte: a Kúrián támadja meg az ítéletet.”

Nos, ez szintén tűrhetetlen, és nem vagyunk kötelesek eltűrni!

Adott egy felvétel, az egész ország láthatta. A felvételen Lackner Csaba egy fehér port tartalmazó tasakot szárítgat egy ventilátor segítségével, miközben elmondja, hogy és kik lopják a pénzt. A fehér por abban a tasakban kábítószer. Ezt mindenki pontosan tudja – az ítéleteket hozó bírók is tudják. Az egész ország tudja – bár Lackner Csaba nyilván állítja, hogy a lábgombájára való hintőport szárítgatta, miközben amúgy szemmel látha­tóan „tudatmódosult állapotban” meséli el a saját és az egész kispesti, szocialista közeg ocsmány gazemberségét.

Ám az egész ország normális értékítéletét felülírta két, az ügyben ítélkező bíró, akik kimondták, hogy Dódity Gabriella a bűnös, ­amiért kimondta az igazságot. S szeretném felhívni a figyelmet még valamire – erre: „[…] a bíróság nem volt hajlandó meghallgatni tanúikat és az említett felvételeket, valamint az abból készült fotókat sem tette a bizonyítás tárgyává.”

És vajon miért nem volt erre hajlandó a bíróság? Miféle bíróság az ilyen? Bíróság egyáltalán, vagy bíróságnak álcázott politikai segédcsapat?

Miféle bíráskodás az, ahol ebben az ügyben Dódity Gabriella az egyetlen elítélt? Hogyan történhet meg, hogy egy kábítószert lóbáló gazembert nem lehet kábítószeresnek nevezni, ott, ahol amúgy naponta ezerszer nevezik mindenféle alap és bizonyíték nélkül a kormánypárti politikusokat és közszereplőket „maffiózóknak”, „bűnözőknek”, „tolvajoknak” – bárminek. Ám amikor egy baloldali „bűnöző”, „tolvaj”, „maffiózó” éppen a saját hangján mesél arról kábítószer lóbálása közben, hogy ő és az egész társasága miképpen szokott bűnözni, „maffiáskodni” és „tolvajkodni”, akkor jön a bíróság, és elítéli azt, aki ezt szóvá tette.

Kocsis Mátét lebuzizni nem bűn, félnetek nem kell. Vona Gábort lebuzizni bűn, félnetek jó lesz. És a fideszes Dódity is jobban teszi, ha nem nevezi kábítószeresnek a kábítószert lóbáló szocialista gazembert, mert majd jön a bíróság, és ítéletet hoz.

Nos, akkor kérem a szerkesztőket, hogy ne húzzák ki a következő mondatot:

Elmegy a tisztelt bíróság a p…csába! És első­sorban nem Dódity vagy Kocsis Máté ­miatt (hogy saját magamat ne is említsem), hanem a munkájukat tisztességesen és részrehajlás nélkül végző bírók miatt. Ugyanis az ilyen ítéletek az ő munkájukat is zárójelbe teszik, de leginkább bűnös módon ingatják meg az igazságszolgáltatásba vetett hitet és közbizalmat.

Ez pedig nem megengedhető, főleg nem néhány alkalmatlan és hülye bíró miatt. (S az még a jobbik eset, ha „csak” alkalmatlanok és hülyék…)

Borítókép: A Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és két kerületi ügyészség közös épülete Budapest V. kerületében, a Markó utca 27-ben. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)