időjárás -3°C Fábián, Sebestyén 2022. January 20.
logo

Baerbock miniszter munkához lát

Szőcs László
2021.11.27. 09:00
Baerbock miniszter munkához lát

Az azt aláíró pártok ismeretében sok meglepetéssel nem szolgál, ugyanakkor Európa jövője és Magyarország szempontjából is tanulságos olvasmány a héten elfogadott német koalí­ciós szerződés. Csakúgy, mint az egybehangzó német sajtóhírek szerint mellékelt miniszteri lista, amiből kiderül: decembertől a magyar–német kapcsolatok szempontjából legfontosabb két tárcát is a Zöldek irányíthatják. Kérdés, hogy ezt a különösen ideologikus baloldali pártot mennyire egyensúlyozzák majd ki – élükön Olaf Scholz kancellárral – az ideológiailag lagymataggá vált szociáldemokraták (SPD), illetve a kispartner szabad demokraták (FDP). Mindenesetre az utóbbiak kezében lesz legalább a kassza kulcsa, a pénzügyminisztérium.

A Zöldeké a gazdasági-klímaügyi csúcstárca, várhatóan Robert Habeckkel, a párt társelnökével az élén. A kormányprogram vonatkozó része óriási, ám a német energiafordulat, az Energiewende eddigi ellentmondásait – a megújuló forrásokhoz fűzött túlzott várakozásokat, az atomenergia teljes leépítését, az emelkedő energiaárakat – látva legalább annyira ijesztő kísérletnek tűnik az európai ipar és energiagazdálkodás forradalmasításában. Közvetve ennek a csúcsminiszté­riumnak a munkája érintheti a legjobban a magyar–német kapcsolatokat. Nem mi mondjuk meg, merre forduljon a német gazdaság. Nem kívánhatunk tehát mást, mint hogy a kísérlet – ha már belefognak – minél zökkenőmentesebb legyen, az iparági szereplők minél könnyebben tudjanak alkalmazkodni. Ez a magyarországi német autógyártók és munkavállalóik, a német autóipar magyarországi beszállítói és alkalmazottaik, illetve a németországi vállalatok magyar munkavállalóinak érdeke is.

Az Európa-politikát is alakító berlini külügyminisztérium várományosa a Zöldek női társelnöke, Annalena Baerbock. Úgy kerülhet a magyar–német kapcsolatokat legközvetlenebbül érintő tárca élére, mint Pilátus a krédóba. Államigazgatási tapasztalata nincs semmi. Negyvenévesen rögtön kancellár akart lenni, ami nem sikerült. A világ nyolcadik csodája, hogy az Angela Merkellel való nagykoalícióban felőrlődött SPD – főleg a hamuszürke Scholz vezetésével – meg tudta nyerni a szeptemberi választást. Ehhez az kellett, hogy a német közvélemény egy kritikus tömege annyira megijedjen mind a karikaturisztikus Armin Laschet (CDU/CSU), mind a túl nagy kabátot magára öltő Baerbock kancellárságától, hogy inkább győzelemhez segítse Merkel helyettesét. A tavasszal a Zöldeket még kancelláresélyesként emlegették, 28 százalékot is mértek nekik. Ez szeptemberre a felére apadt – Baerbock „jóvoltából”. Nem kedvezett neki, hogy Merkel tizenhat éve után a közvélemény – rossz, aki rosszra gondol – nem volt kiéhezve egy újabb nőre. De az esélyeiket főleg a fellépésével puskázta el: tapasztalatlanságát arroganciával, kozmetikázott önéletrajzzal, összeollózott könyvvel akarta leplezni – ez utóbbiaknak kínos magyarázkodás lett a végük. A rossz választási szereplés az oka, ha a Zöldek alkancellári posztját Habeck kapja.

Az egyik kancellárjelölti vitán percekig faggatták a riválisokat, mit kezdenének Orbán Viktor Magyarországával. Baer­bock képviselte hármójuk közül a legharciasabb álláspontot, arra is rámutatva: nem lehet egy-két évig várni európai bírósági ítéletekre egy ilyen renitens tagországgal szemben, értsd: a nyaku(n)kon a magyarországi választások. A koalíciós szerződésben olvasható kitételek szerint Berlin várhatóan növeli a nyomást az Európai Bizottságra, hogy EU-pénzeket is megvonva rendszabályozza Magyarországot (és Lengyelországot). Amikor egyébként Baerbock júniusban fogadta az európai pártcsaládjához tartozó Karácsony Gergelyt, akiről akkor még azt hihette, hogy Orbán Viktor kihívója lesz, utólag azt fűzte ehhez hozzá: „további teljes hátszelet kíván neki”. (Amire egy magyar nevű Facebook-hozzászóló rátett egy lapáttal vágyvezérelt bejegyzésében: ne csak kívánjon neki, hanem tegyen is érte, felsorakoztatva az Audit, a BMW-t, a Mercedest is Karácsony mögött!)

A német kormányprogram az Európai Unióra és a migráció­ra vonatkozó része borítékolja a konfliktusokat az Orbán- és a Scholz-kormány között. Azt akarják, hogy a jelenlegi európai viták alkotmányozó konventhez, majd – tautologikus megfogalmazással – „föderális szövetségi államhoz” (értsd: az Euró­pai Egyesült Államokhoz), azaz a nemzetállamok további háttérbe szorításához vezessenek. Nem arról van szó, hogy ne látnák megvalósulni a német gazdasági érdekeket a jelenlegi Euró­pában. Már Merkel nagy Európa-trükkje is az volt, hogy tökéletesen el tudta adni a német érdekeket európai köntösbe csomagolva, a trikolór helyett a sokcsillagos zászlót lobogtatva. Most már a mindenkori renitensektől akarnak megszabadulni: ha másképp nem megy, a leértékelésükkel az európai porondon. Leszögezik továbbá, hogy Németországot „sokszínű bevándorlótársadalomként” képzelik el, amelyben a német állampolgárságot megfelelő integrálódás esetén már három év után is megadnák a külföldieknek. Mivel a jó külföldi munkás elvileg egyszerű tartózkodási engedéllyel is jó munkás, lólábként lóg ki a mögöttes politikai szándék: a német baloldalnak hálás új szavazókra is szüksége van.

Borítókép: Annalena Baerbock, a német Zöldek társelnöke (Fotó: MTI/EPA/Pool/Filip Singer)