idezojelek

Ragályos? Egy virulens könyv ismertetése

Adam Kucharski: A ragály szabályai – Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?

Cikk kép: undefined
2021. 11. 17. 10:40

A Covid–19 okozta pandémia alapjaiban változtatta meg életünket, gondoljunk akár a home office tömegessé válására, az online meetingek elburjánzására, vagy akár a higiéniai szabályok szigorúbb betartására. Mindezek mellett azonban érdeklődésünket is befolyásolta a járvány, hiszen Adam Kucharski könyvének alcímeként szereplő kérdés (Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?) most, hogy mindennapjaink nyugalma múlik rajta, szinte mindenkit foglalkoztat. 

Már csak azért is érdemes kézbe venni a könyvet, mert Adam Kucharski az 1899-es alapítású London School of Hygiene & Tropical Medicine docense rengeteget foglalkozott az ebolajárvánnyal, a Dengue-lázzal és az influenzával – tapasztalatait és tudását terepen bővíthette, tesztelhette. Járványtani szakemberként fő érdeklődési területe a modellezés, a minták megértése és a járványkitörések előrejelzése. Emellett matematikusi végzettsége és modellezési ismeretei révén a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor gyakornoki minőségben tevékenykedett egy banknál. Ebből fakadóan Kucharski nemcsak a vírusok, hanem a pénzügyi válságok, az erőszak vagy akár bizonyos eszmék terjedéséről is képes tudományágakon átívelő szabályszerűségeket az olvasó elé tárni. Persze, a szerző ismeri a tudomány határait, nem csodaszert kínál. Ahogy maga is írja: Van egy mondás a szakterületemen: Ha láttál már egy világjárványt, akkor láttál már… egy világjárványt.” 

A könyv időszerűségét nemcsak a pandémia adja. Bár a könyv egy globális világjárvány kellős közepén kerül a nyilvánosság elé, jóval a Covid–19 járvány kitörése előtt készült el. Aktualitását már csak azért sem veszti el, akár a pandémia lecsengése ellenére sem, mert Kucharski megteremti az alapokat ahhoz, hogy az olvasó megértse a XXI. századi, hálózatosodott világot. Elég csak arra gondolni, hogy a járványtan alapelvei többféle jelenségre alkalmazhatók. Ennek szemléltetésére a könyv a legkülönfélébb járványok közötti összefüggéseket vizsgálja, a nyilvánvaló betegségekkel kapcsolatosaktól kezdve olyanokig, amelyekről az emberek többsége nem is gondolná, hogy járványszerűen viselkednek: gazdasági buborékok, számítógépes vírusok, online befolyásolás, fegyveres erőszak, szociális viselkedés, drogfüggőség, elhízás, öngyilkosság stb. Mindezek vizsgálata során az olvasó megismeri a járványtan alapvető kifejezéseit, láthatja azok matematikai alapjait, illetve találkozhat a járványtan történelmének fontosabb képviselőivel is. Mindez persze nem kell, hogy elriassza azokat, akik leemelik a könyvet a boltok polcairól, ugyanis nem szükséges tudományos háttér ahhoz, hogy Kucharskit kövessük izgalmas kalandútján. Egyszerű, befogadható, de mégis érdekfeszítő módon gondoskodik a szerző az alapvető ismeretek átadásáról, amely révén sikeresen ötvözi a történelmi anekdotákat a pontos grafikonokkal és az érthető adatokkal.

Ami a betegségeket illeti, Kucharski olyan, meglehetősen újszerű betegségek közelmúltbeli kitöréseivel foglalkozik, mint a Zika (amellyel első kézből találkozott 2015-ben a Fidzsi-szigeteken), az AIDS, az ebola és a SARS. A szerző pusztán a leglényegesebb pontokat szedi csokorba és tárja az olvasó elé, akinek így nem kell azon aggódnia, hogy elveszik a szakkifejezések, adatok vagy épp szakmai viták tengerében. Ehhez hasonlóan épül fel a könyv történeti oldala is, amelyben az érdeklődő laikusok valóban csak a számukra érdekes információkkal találkozhatnak. A matematikában kevésbé jártas olvasóknak sem kell félniük, ugyanis Kucharski egyszerű, világos, köznapi nyelven ismerteti a SIR-modellt, amely leírja, hogy milyen kategóriákon (fogékony, fertőző, meggyógyult) keresztül ragadható meg az embereknek egy fertőzéshez való járványtani viszonya. Megismerhetjük a legalapvetőbb fogalmakat, úgymint zéró beteg, szuperterjesztők, nyájimmunitás stb. Mindezek segítségével a virológusok nyilatkozatai is érthetőbbé válnak. A könyv későbbi részében a szerző kilép a hagyományos járványtani keretek közül, és olyan témákat emel be, mint például az erőszak, a zavargások vagy akár az öngyilkosság terjedése. Modellek segítségével nemcsak magyarázza az erőszakot, hanem a megszüntetésére tett erőfeszítéseket és jó gyakorlatokat is bemutatja. Mindezek mellett a marketing világába is betekintést nyújt, ahol megismerkedhetünk az információ áramlásának szabályszerűségeivel, és mindazokkal a kísérletekkel, amelyek segítségével a vállalatok igyekeznek kihasználni ezeket a szabályszerűségeket.  

Mivel a könyv hihetetlenül széles perspektívában mozog a témákat tekintve, ezért szinte biztosra vehető, hogy mindenki talál magának kedvére való fejezetet. Azok számára, akik nemcsak egy-egy fejezetet szemelnek ki maguknak, hanem el kívánnak mélyedni a kötet tartalmában, világossá válik a járványtan egyetemes jelentősége. 

A kötet 380 oldalas, ami elsőre hosszúnak tűnhet, ám a lendületes stílus, az érdekfeszítő tálalás és a magával ragadó, világos tömörség okán azok is örömmel fogják forgatni, akik csak bizonyos fejezetei iránt érdeklődnek. 

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatója

Borítókép: A könyv borítója (Fotó: Századvég Kiadó)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Ez itt az én hazám

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Mivé lett világunk?

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.