idezojelek

Ragályos? Egy virulens könyv ismertetése

Adam Kucharski: A ragály szabályai – Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?

Cikk kép: undefined
2021. 11. 17. 10:40

A Covid–19 okozta pandémia alapjaiban változtatta meg életünket, gondoljunk akár a home office tömegessé válására, az online meetingek elburjánzására, vagy akár a higiéniai szabályok szigorúbb betartására. Mindezek mellett azonban érdeklődésünket is befolyásolta a járvány, hiszen Adam Kucharski könyvének alcímeként szereplő kérdés (Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?) most, hogy mindennapjaink nyugalma múlik rajta, szinte mindenkit foglalkoztat. 

Már csak azért is érdemes kézbe venni a könyvet, mert Adam Kucharski az 1899-es alapítású London School of Hygiene & Tropical Medicine docense rengeteget foglalkozott az ebolajárvánnyal, a Dengue-lázzal és az influenzával – tapasztalatait és tudását terepen bővíthette, tesztelhette. Járványtani szakemberként fő érdeklődési területe a modellezés, a minták megértése és a járványkitörések előrejelzése. Emellett matematikusi végzettsége és modellezési ismeretei révén a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor gyakornoki minőségben tevékenykedett egy banknál. Ebből fakadóan Kucharski nemcsak a vírusok, hanem a pénzügyi válságok, az erőszak vagy akár bizonyos eszmék terjedéséről is képes tudományágakon átívelő szabályszerűségeket az olvasó elé tárni. Persze, a szerző ismeri a tudomány határait, nem csodaszert kínál. Ahogy maga is írja: Van egy mondás a szakterületemen: Ha láttál már egy világjárványt, akkor láttál már… egy világjárványt.” 

A könyv időszerűségét nemcsak a pandémia adja. Bár a könyv egy globális világjárvány kellős közepén kerül a nyilvánosság elé, jóval a Covid–19 járvány kitörése előtt készült el. Aktualitását már csak azért sem veszti el, akár a pandémia lecsengése ellenére sem, mert Kucharski megteremti az alapokat ahhoz, hogy az olvasó megértse a XXI. századi, hálózatosodott világot. Elég csak arra gondolni, hogy a járványtan alapelvei többféle jelenségre alkalmazhatók. Ennek szemléltetésére a könyv a legkülönfélébb járványok közötti összefüggéseket vizsgálja, a nyilvánvaló betegségekkel kapcsolatosaktól kezdve olyanokig, amelyekről az emberek többsége nem is gondolná, hogy járványszerűen viselkednek: gazdasági buborékok, számítógépes vírusok, online befolyásolás, fegyveres erőszak, szociális viselkedés, drogfüggőség, elhízás, öngyilkosság stb. Mindezek vizsgálata során az olvasó megismeri a járványtan alapvető kifejezéseit, láthatja azok matematikai alapjait, illetve találkozhat a járványtan történelmének fontosabb képviselőivel is. Mindez persze nem kell, hogy elriassza azokat, akik leemelik a könyvet a boltok polcairól, ugyanis nem szükséges tudományos háttér ahhoz, hogy Kucharskit kövessük izgalmas kalandútján. Egyszerű, befogadható, de mégis érdekfeszítő módon gondoskodik a szerző az alapvető ismeretek átadásáról, amely révén sikeresen ötvözi a történelmi anekdotákat a pontos grafikonokkal és az érthető adatokkal.

Ami a betegségeket illeti, Kucharski olyan, meglehetősen újszerű betegségek közelmúltbeli kitöréseivel foglalkozik, mint a Zika (amellyel első kézből találkozott 2015-ben a Fidzsi-szigeteken), az AIDS, az ebola és a SARS. A szerző pusztán a leglényegesebb pontokat szedi csokorba és tárja az olvasó elé, akinek így nem kell azon aggódnia, hogy elveszik a szakkifejezések, adatok vagy épp szakmai viták tengerében. Ehhez hasonlóan épül fel a könyv történeti oldala is, amelyben az érdeklődő laikusok valóban csak a számukra érdekes információkkal találkozhatnak. A matematikában kevésbé jártas olvasóknak sem kell félniük, ugyanis Kucharski egyszerű, világos, köznapi nyelven ismerteti a SIR-modellt, amely leírja, hogy milyen kategóriákon (fogékony, fertőző, meggyógyult) keresztül ragadható meg az embereknek egy fertőzéshez való járványtani viszonya. Megismerhetjük a legalapvetőbb fogalmakat, úgymint zéró beteg, szuperterjesztők, nyájimmunitás stb. Mindezek segítségével a virológusok nyilatkozatai is érthetőbbé válnak. A könyv későbbi részében a szerző kilép a hagyományos járványtani keretek közül, és olyan témákat emel be, mint például az erőszak, a zavargások vagy akár az öngyilkosság terjedése. Modellek segítségével nemcsak magyarázza az erőszakot, hanem a megszüntetésére tett erőfeszítéseket és jó gyakorlatokat is bemutatja. Mindezek mellett a marketing világába is betekintést nyújt, ahol megismerkedhetünk az információ áramlásának szabályszerűségeivel, és mindazokkal a kísérletekkel, amelyek segítségével a vállalatok igyekeznek kihasználni ezeket a szabályszerűségeket.  

Mivel a könyv hihetetlenül széles perspektívában mozog a témákat tekintve, ezért szinte biztosra vehető, hogy mindenki talál magának kedvére való fejezetet. Azok számára, akik nemcsak egy-egy fejezetet szemelnek ki maguknak, hanem el kívánnak mélyedni a kötet tartalmában, világossá válik a járványtan egyetemes jelentősége. 

A kötet 380 oldalas, ami elsőre hosszúnak tűnhet, ám a lendületes stílus, az érdekfeszítő tálalás és a magával ragadó, világos tömörség okán azok is örömmel fogják forgatni, akik csak bizonyos fejezetei iránt érdeklődnek. 

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatója

Borítókép: A könyv borítója (Fotó: Századvég Kiadó)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

A tabudöntő Hunnia emlékezete

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A radikalizmus nem szélsőségesség

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Nemzeti maximum vagy nihilizmus

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Sakk! Ideje észbe kapni

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.