Korábban szóltunk már az állami kiadások visszafogásáról és a pénzügyi tartalékalap létrehozásáról: mindkettő azt szolgálja, hogy alacsonyabb legyen az államháztartás hiánya, és a külföld, a pénzpiaci szereplők és hitelminősítők bizalmát is élvezzük. Továbbra is! Mert a legszembetűnőbb eltérés a jobboldali és a balliberális kormányok között az, hogy az állam iránt megmaradt a bizalom. Szemben a 2008–2009-es helyzettel. Tartsuk ugyanis fejben, hogy az óévben extrém jó áron bocsátott ki a magyar állam devizakötvényt és töretlen az érdeklődés hazánk iránt a befektetők, a működőtőke részéről is. Magyarország a híresztelések ellenére vonzó helyszín, mind nyugati, mind pedig keleti megközelítésből. Mi sem bizonyítja ezt jobban: immár a világcégek túlnyomó része rendelkezik itt képviselettel.
Miközben a 2021-es esztendőt kipipálhatjuk, és szemlátomást a magyar gazdaság hajója nem jutott a Titanic sorsára, már mindenkit az foglalkoztat, mi lesz velünk 2022-ben. A lényeg, hogy a gyarapodás folytatódik: a legtöbb előrejelzés alapján minimum ötszázalékos gazdasági bővüléssel kalkulálhatunk. Megszorításról szó sem lehet 2022-ben sem, bármilyen hangosan is fújja a szólamot az ellenzéki kórus. A gazdaságpolitika gerincét a reálgazdaság támogatása, a magas ütemű növekedés fenntartása, valamint a családok támogatása adja. A költségvetés finanszírozásának helyzete továbbra is stabil, biztosítja a fedezetet a kormány intézkedéseihez. Mik is ezek? Csak a legfontosabb tételeket sorolom: rendelkezésre áll a szükséges központi forrás a családi adó-visszatérítéshez, a 25 év alattiak szja-mentességéhez, a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez, a béremelésekhez vagy a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentéséhez.
Szögezzük le, hogy sem a 2020-as, sem pedig a 2021-es esztendő – a koronavírus miatti sokk és járvány miatt – nem volt békeév, és életünk még most sem normalizálódott! Remélhetőleg túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán, és az esetleges ötödik hullám moderáltabb lesz az eddigieknél. Sajnos a legnagyobb kockázat pont ebben rejlik. Az átoltottsági arány is gazdaságpolitikai tényező, és a következő időszak gazdasági teljesítménye is múlik azon, hogy mi, magyarok miként viszonyulunk ehhez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!