Az említett nap reggelén több internetes portálon is megjelent hír, mely szerint a felsorolt épületeknél ismeretlen, fegyveres személyek, Brenzovics László házánál pedig felfegyverkezett, civil ruhás személyek jelentek meg.

A beregszászi főiskola munkatársainak elmondása szerint az SZBU dolgozói körülbelül fél kilenckor jelentek meg a felsőoktatási intézményben. A 15 személyből álló csoport egyenruhás, felfegyverkezett katonákból és civil ruhás nyomozókból állt. Miután bejelentették az épület teljes lezárását, arról érdeklődtek, hogy hol található a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, azonban kérdésükre mindaddig nem kaptak választ, amíg a helyszínre ki nem érkezett a jogászcsoport Farkas-Kordonec Gabriella és Kozák Andrea jogtanácsos, valamint Vajdics Jaroszláv ügyvéd személyében. A hatóságok átadták a jogászoknak a házkutatási engedélyt, melyet a Zaporizzsja megyében található zsovtnevi kerületi bíróság állított ki még november 23-án. Érdemes megjegyezni, hogy a törvények értelmében a dokumentumot egy kárpátaljai bíróságnak kellett volna kiállítania, hiszen mind Brenzovics László, a jótékonysági alapítvány elnöke, mind pedig Vass Ilona igazgató asszony kárpátaljai lakos. Érdekes módon ez nem így történt. […]

»Jelenleg ellenőrzik a külföldi alapítvány Ukrajna szuverenitásának megsértését célzó tevékenységekben való részvételéről szóló információkat. Különösen ellenőrzik Ukrajna belügyeibe való esetleges beavatkozást, továbbá Ukrajna állambiztonságának károsítását Magyarország jogszabályainak hamis terjesztése és állami szerveinek hazánk egyes területein működő joghatósága révén.

A bíróságot megelőző nyomozás során kivizsgálják egyes ukrán közszereplők külföldi államnak nyújtott segítségének tényét is. Az említett személyeket a szomszédos ország állami hivatalainak támogatásával, Ukrajna ellen irányuló tevékenységgel, hazaárulással gyanúsítják« – olvasható az SZBU honlapján.” (Házkutatások kárpátaljai magyar alapítványoknál és Brenzovics László otthonában, Kmksz.com.ua, 2020. december 2.) „Brenzovics László, a KMKSZ és Zubánics László, az UMDSZ elnöke a főügyészhez intézett – az MTI-hez pénteken eljuttatott – beadványban a magyar szervezetek magyarázatot kérnek az ukrán főügyésztől azokkal a médiában tett kijelentéseivel kapcsolatban, hogy »az SZBU nyomozást indított a Kárpátalján kiadott magyar útlevelek ügyében«, illetve hogy »a kettős állampolgárság kérdésében a helyzet egyértelmű: a hasonló törvénysértésért felelni kell«, mint a kettős ukrán–kanadai állampolgársággal rendelkező Andrij Artemenko külföldre menekült ukrán parlamenti képviselő esetében, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától.

Ennek kapcsán a két szervezet választ vár Jurij Lucenkótól arra a kérdésre, hogy amennyiben tényleg elkezdődött a nyomozás, akkor miért csak a magyar útlevelek kiadása ügyében és csak a kárpátaljai lakosok esetében, miközben ismeretes, hogy Ukrajna más megyéinek ukrán állampolgár lakosai is felveszik más országok állampolgárságát. »Milyen megfontolások alapján történik ez a megkülönböztetés?« – kérdezik a beadvány aláírói.

Ugyancsak választ vár a két magyar szervezet arra vonatkozóan is, hogy Ukrajna mely törvényét sértették meg azok a kárpátaljai lakosok, akik magyar útlevelet kaptak, továbbá milyen ukrán jogszabály állapít meg felelősséget más ország állampolgárságának a felvételéért, illetve miben nyilvánul meg ez a felelősség.” (Az ukrán főügyész megfenyegette a magyarokat, Ma7.sk., 2018. szep­tember 28.)

2014 után elszabadultak a nacionalista indulatok

„[…] – A 2014-es események után elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában. Először az ukrán média kezdte el negatívan beállítani a magyarságot. Ez egyáltalán nem volt indokolt, hiszen a kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, s lojális állampolgárai az országnak. Magyarország a kezdetektől fogva megtett mindent annak érdekében, hogy Ukrajna integrálódhasson az európai struktúrákba. Jelentős szerepet vállalt Magyarország például az uniós vízummentesség megadásában. Erről azonban nem beszélt az ukrán sajtó, a kárpátaljai magyarságot folyamatosan szeparatistaként állította be, amely nem akarja megtanulni az ukrán nyelvet. Magyarországot pedig olyan országnak, amely ármánykodik, s az a célja, hogy visszaszerezze Kárpátalját. Ezt eredményesen sulykolták az elmúlt években, hiszen a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Oroszország után Magyarországhoz viszonyulnak a legnegatívabban az ukránok.

– Nemcsak a nacionalisták, de az állam részéről is zaklatásoknak vannak kitéve. Önnél is tartottak nemrég házkutatást az Ukrán Biztonsági Szolgálat kommandósai egy olyan büntetőügyre hivatkozva, amelyben azzal gyanúsítanak magyar szervezeteket, hogy az ország területi egységének megbontására, a határok erőszakos megváltoztatására törekednek. Az októberi ukrajnai önkormányzati választásokba való állítólagos magyar beavatkozás miatt pedig kitiltották az országból Grezsa Istvánt, a magyar kormány miniszteri biztosát. Mit tudnak tenni ebben a helyzetben?

– Megpróbálunk túlélni és a nehéz körülmények között folytatni munkánkat.” (Brenzovics László: Megpróbálunk túlélni, Magyar Nemzet, 2021. február 1.)

Zelenszkij ösztönözte a magyarellenes érzéseket

„»Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiá­nak foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is« – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében, amelyet szerdán tettek közzé, amikor Biden a Fehér Házban fogadta Zelenszkijt.

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kiadott, illetve a The Washington Times című amerikai konzervatív napilapban is közzétett nyílt levélben a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: az amerikai–ukrán együttműködésnek közös egyetemes értékeken kell alapulnia, amibe beletartozik az etnikai kisebbségek alapvető jogainak tiszteletben tartása is. Brenzovics leszögezte: Ukrajna 1991-es függetlensége óta, 25 évig biztosította az etnikai kisebbségek alapvető jogait; azt, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, és a kisebbségi nyelvek – észszerű kereteken belüli – használatát a közügyekben. A magyar politikus szerint azonban a dolgok megváltoztak a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolásával, mert ezt követően az ukrán kormány, ellensúlyozandó az orosz hatást Kelet-Ukrajnában, radikálisan változtatott kisebbségi politikáján. A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az oktatásra és az államnyelvre vonatkozó 2017-es törvény szigorúan korlátozza az etnikai kisebbségeket anyanyelvük használatában az oktatásban is. Felidézi továbbá, hogy a július 1-jétől életbe lépett új ukrán törvény korlátozza az őslakos kisebbségek meghatározását. Ezenkívül a nemzeti közösségekre vonatkozó jelenlegi ukrán törvénytervezet is homályos fogalmakra épül, amelyek inkább korlátozzák, semmint védik a meglévő jogokat.

A KMKSZ elnöke szerint azzal, hogy a tervezet kisebbségek helyett közösségekről beszél, látszólag megpróbálja megkerülni Ukrajna kötelezettségvállalásait a nemzetközileg elismert kisebbségi jogi eszközök biztosítása terén.

A KMKSZ elnöke szerint az etnikai kisebbségi csoportok elleni gyűlöletbeszédet és -bűncselekményeket megtűrik. Az elmúlt három évben ultranacionalista csoportok felgyújtották a KMKSZ irodáját, »Állítsuk meg a szakadárokat!« feliratú hirdetőtáblákat tettek ki magyar közösségi vezetők képeivel, és olyan honlapot működtettek, amelyen a magyar közösségi vezetők címeit gyűjtötték, Ukrajna ellenségeinek bélyegezve őket, mindezt büntetlenül.

Brenzovics szerint az ukrán hatóságok is megfélemlítik a magyar kisebbséget. Ezzel kapcsolatban felidézi: tavaly hamis vádak alapján fegyveres kommandósok tartottak razziákat magyar kisebbségi intézményekben Kárpátalján. A KMKSZ elnöke úgy véli, Zelenszkij szándékosan ösztönözte a magyarellenes érzéseket azzal, hogy a Donyec-medencei helyzethez hasonlította a magyar etnikai közösséget, miközben jól tudta, hogy ez az összehasonlítás abszurd.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta: »az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy olyan külpolitikát folytasson, amely a nemzeti érdekeken és az emberi jogi alapelveken egyaránt alapul« – idézte fel a KMKSZ elnöke. Brenzovics szerint ennek értelmében az Egyesült Államoknak Ukrajnával kapcsolatban is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az etnikai kisebbségek jogait, illetve egyenlő bánásmódban részesítsék őket.” (KMKSZ: Ukrajnával kapcsolatban is ragaszkodjon elveihez Biden, Magyar Nemzet–MTI, 2021. szeptember 1.)

„Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is” – mondja Brenzovics László, s talán ő maga sem tudja, mennyire eltalálta a lényeget. Az Ukrajnával kapcsolatos amerikai stratégia szíve közepét, amelynek része az is, hogy mi történik a kárpátaljai magyarsággal.

Ezt a stratégiát pedig senki se keresse Joe Biden környékén, Joe Biden fejében, ott ugyanis nincsen semmi.

Ezt a stratégiát a múltban kell keresni, korábbi, nagy formátumú amerikai elnökök, no és persze a „deep state” környékén. Ezt a stratégiát Zbigniew Brzezinski fejében kell keresni. Ő még volt valaki. Ő és Kissinger.

Brzezinski „lengyel származású amerikai politológus, politikus, geostratéga. Jimmy Carter nemzetbiztonsági főtanácsadója volt 1977–1981 között. Tevékenysége az Egyesült Államok külpolitikájának számos kérdésében irányt jelölt, többek közt a kínai kapcsolatok normalizálásában, a SALT–2 megállapodásokban, a Camp David-i megállapodásokban, s nem utolsósorban a kelet-európai reformtörekvések támogatásában. Munkássága a politikatudományban is jelentős.”

Brzezinski egyik legjelentősebb munkája, A nagy sakktábla, megjelent az Európa Kiadó gondozásában 1999-ben. Aki értő módon olvassa, megleli benne a lényeget. S e mostani háború valódi okát.

(folytatjuk)

A cikksorozat első része IDE, a második IDE, a harmadik IDE, a negyedik IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky)