Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 8-án fogadta el az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját. Bár külön nem kapott széles nyilvánosságot, ebben többek között szerepel egy lényeges intézkedés a fegyverek és mindenféle katonai szolgáltatás tilalmáról az oroszok felé. Az uniós döntés értelmében semmilyen fegyvert, alkatrészt, lőszert vagy harci járművet nem lehet ezentúl értékesíteni, eladni Oroszországnak; látható, hogy ezt a jó ideje érlelődő tilalmi szándékot csak az invázió kitörése után másfél hónappal állandósították hivatalosan.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hetekben olyan dokumentumok szivárogtak ki, amelyek szerint például francia vállalatok fegyvereket szállítottak Oroszországba azt követően, hogy az unió előbb említetten, nyolc évvel ezelőtt szankciókat – a többi között egy kijátszható fegyverembargót – léptetett életbe a Putyin vezette katonai hatalommal szemben. A franciák azóta több mint hetven engedély kiadásával különböző katonai felszereléseket exportáltak orosz vállalatoknak összesen 152 millió euró értékben.

Putyinék jórészt Franciaországnak köszönhetik azt, hogy 2015 és 2020 között modernizálni tudták a hadsereget a megvásárolt nagyjából ezer harckocsi, repülőgép és támadóhelikopter révén. Ezek olyan felszerelést jelentenek, amelyet Oroszország napjainkban jól hasznosíthat Ukrajnában.

Az inkább gazdasági, mint katonai nagyhatalomnak számító Németország pedig 121,8 millió euró értékben exportált katonai felszereléseket Oroszországba, ami a teljes, Oroszországba irányuló uniós fegyverexport több mint egyharmadának felelt meg. Franciaország után így a második legfontosabb fegyverexportőr volt a főként jégtörőket, puskákat és egyes harcászati járműveket szállító Németország.

Az exportőrök sorában a harmadik Olaszország volt, amely 2015 és 2020 között 22,5 millió euró értékben biztosított katonai felszerelést Oroszországnak. 2015-ben a baloldali Matteo Renzi kormánya engedélyezte az olasz Iveco cégnek földi harci járművek értékesítését az orosz fél számára.

Ha Franciaországot, Németországot és Olaszországot vesszük alapul, akkor a három európai hatalom a fegyverexport tilalma ellenére és a jogi kiskaput kihasználva 296 millió euró értékű katonai felszerelést küldött Oroszországnak, míg a többi ország ugyanezen öt év alatt összesen ötvenmillió euró értékben adott el nekik fegyvert. A leszállított felszereléseket most Ukrajna ellen is használják – ezt a kilenc európai újságíró által vezetett Investigate Europe nevű pán­európai kutatási projekt adatai alapján tudjuk.

A másik hét érintett, a Kremlnek fegyvert szállító ország: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Szlovákia és Spanyolország volt, a fentieknél kisebb volumenben kereskedve fegyverekkel. A csehek főleg repülőgépeket, repülőeszközöket és ezekhez tartozó komponenseket adtak el az oroszoknak, összesen 14,2 millió euró értékben (ez közel egytizede az Oroszország felé irányuló francia fegyverexportnak, ami igen magas aránynak mondható). Másik visegrádi államként Szlovákia 68 ezer euró értékben szállított fegyvert Oroszországnak.

Részben tehát az említett országok felelőssége – így vagy úgy – megkerülhetetlen a mostani háborús helyzet lehetőségének megteremtésében.

Ne feledjük, hogy Oroszország már a háború első heteiben bejelentette, hogy növeli nukleáris erőinek készültségi szintjét, és a nemzetközi sajtóban még Kína Tajvanra vonatkozó esetleges szándékainak kérdése is fölmerült. A NATO mint stabil védelmi közösség válaszreakciója eleinte nem volt egyértelmű a kialakult helyzetre, és kora tavasszal még a harmadik világháború kirobbanásának veszélye is lehetségesnek látszott.

Az elmúlt évek felelőtlen fegyveripari politikájának is komoly szerepe lehetett abban, hogy ma elsősorban az Európai Unió kénytelen viselni – egy ilyen súlyos konfliktus nyomán – a háború és a gazdasági szankciók terhét az igen súlyos energia- és menekültválsággal együtt.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Ukrán katonák fegyvereikkel a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. február 26-án (Fotó: MTI/AP/Andrew Marienko)