Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt majdnem két hónapban főleg Nyugat- és Észak-Európa országai – köztük a mind ez ideig semleges Finnország és Svédország – fegyverszállítmányokat küldtek a területi épségéért küzdő Ukrajnának. Az Európai Unió vezetése már az invázió legelején kijelentette, hogy 450 millió eurós fegyversegélyt és további ötvenmillió euró értékű, főként orvosi készletet vásárol Ukrajna számára, és hogy Lengyelországot teszik meg elosztási központtá. Az orosz támadás első hetében a NATO-tagállamok több mint tizenhétezer páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnának, de március közepére már több mint húszezerre volt becsülhető ez a szám.
Közben az Egyesült Államok szövetségi szenátusa úgy döntött, hogy újraindítják a második világháború idején bevált Lend-Lease programot annak érdekében, hogy más állam haderejét megerősíthessék amerikai gyártmányú haditechnikai eszközök révén. Az USA február vége óta több milliárd dollárnyi fegyverrel és egyéb segélyszállítmánnyal látta el Ukrajnát.
Ezzel kapcsolatosan – messze nem alap nélkül – vetik föl sokan a szomorú helyzetből inkább profitálni akaró globális fegyverlobbi erős politikai befolyásának gyanúját. A fegyverkezési ipar hagyományosan nagy hangsúlyt helyez a termékek értékesítésére, ami főleg a hadianyagok, fegyverek katonaság részére világszerte történő értékesítéséről szól. A mostani háborús helyzet és a belőle fakadó európai félelmek márpedig komoly lehetőséget jelentenek a következő években ezen ipari szektornak.
A február 24. óta új, háborús szakaszba lépett orosz–ukrán geopolitikai konfliktus előzménye, hogy az Európai Unió még 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálása után betiltotta „a fegyverek és kapcsolódó anyagok, köztük a fegyverek és lőszerek, a katonai járművek és felszerelések, a félkatonai felszerelések és ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba”.
A tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata viszont biztosított egy kerülő utat, az uniós rendelkezés hatályát kijátszó és (többé-kevésbé) törvényes módot, a következővel: „Ez a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét.” Az áruszállítást illetően pedig fontos a határozatnak az a kitétele, amely szerint a tilalmak nem érintik a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
Orosz–ukrán háború
