Ez gyors volt. Májusban a Gyurcsány legalázatosabb táskahordozójává züllött Ballik pártkongresszusa 71 százalékos szavazattöbbséggel újraválasztotta elnöknek Jakab Pétert, aki alig egy hónap múlva csúfosan megbukott, lemondásra kényszerült, nemrég pedig, miután bravúrosan bemattolta magát, kénytelen volt még a pártból is kilépni. Ez persze nem menti meg a hasonlóan csúfos bukástól a nemzeti oldalról globalista-brüsszelita zsoldba dezertált elvtelen törpepártot. A Ballik már történelmi lábjegyzet, befejezett múlt.
Ahogy Jakab is. Igazából szót sem érdemelne, de e dicstelen epizodista a látványos tehetségtelenséggel párosuló teljesen reménytelen becsvágy tipikus példája.
A hatalmasra hízott egójú Jakab rég elszakadt a valóságtól. A tavalyi népfrontos helyosztó lökdösődés során szemlátomást tényleg elhitte, hogy ő valaki, és mint ilyen, esélyes lehet a gyurcsányista moslékkoalíció miniszterelnökjelölti posztjára. De a magát ismeretlen alapon a nép hangjának tekintő Jakab már a tavaly őszi roncsderbin megbukott, az öt próbálkozó sorában az utolsó előtti lett mindössze 14 százalékos támogatottsággal, így a második menetbe be sem jutott. Nála rosszabbul csak az elektromos rollerrel zuhanyozó Fekete-Győr szerepelt (emlékszik még valaki a lehangoló fiatalemberre?).
A kudarc azonban nem szegte kedvét a kormányfői álmokat kergető Jakabnak, elégedetten lengette a parlamentben a krumpliszsákot, egy elalélt pillanatában belehuppant Orbán Viktor üléstermi bársonyszékébe, szemernyi kétely nélkül majszolta a kampányparizert, handabandázott, és szorgosan feljárt ama kelenföldi munkalakásba, ahol kifulladásig csiszolgatták a kormánybuktató haditerveket mamuszos titkárnőjével, Molnár Enikővel. Ennek nyomán az előválasztást követően a családját is elveszítette Jakab Péter, aki fölött ballikos körökben megingathatatlan vélekedés szerint totálisan átvette az irányítást a BKV-ellenőrből pártfőtitkárnővé avanzsált Molnár. Megtalálta zsák a foltját avagy a mamusz a papucsát. Van ilyen.