időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Külföldről beáramló forrásokból finanszírozhatták az ellenzék választási hadjáratát

Tiltott kampánypénzek a baloldalon

ifj. Lomnici Zoltán
2022.09.27. 06:58
Tiltott kampánypénzek a baloldalon

Márki-Zay Péter, a baloldal volt közös kormányfőjelöltje egy ellenzéki hetilap podcastjében augusztus végén arról beszélt, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az USA-ból”. 

Azt is elmondta, hogy az Action for Democracy nevű (baloldali) amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, hozzátéve, hogy már korábban is érkeztek utalások a szervezettől, és a forrásokat Amerikában sok donor adta össze számukra. Amikor azt kérdezték tőle, hogy az amerikai tőzsdespekuláns is a támogatók között volt-e, azt válaszolta Márki-Zay: „Nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

Ez felvetheti annak gyanúját, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

És bár a tengerentúlról is érkeztek pénzek Márki-Zay Péterékhez, az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz az érveléshez, hogy az ország­gyűlési választás előtt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem választási kampányt folyatott. Egy korábbi interjúban azonban azt állította, hogy az MMM számlája a központi kampány működtetését szolgálta.
Okkal feltételezhető, hogy az ellenzéki pártoktól – győzelem és kormányra kerülés esetén – külföldi megbízóik elvárták volna bizonyos kérések teljesítését azért cserében, hogy ők pénzt adtak a választási kampányukhoz. Ilyen kérés lehetett volna pél­dául egyes állami, azaz nemzeti tulajdonban lévő és jól jövedelmező üzletágak megszerzése. Egy volt magyar titkosszolgálati vezető úgy vélekedett, hogy evidensen nemzetbiztonsági kockázatként kell kezelni azt, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyarországi belpolitikai folyamatokat, így egy választás végkimenetelét. A szakértő a vonatkozó törvényi szabályozás változtatását is javasolta.

Éppen Amerikában viszont nagyon szigorúan veszik a külföldről érkező befolyásolási kísérletet. 

Az Egyesült Államokban még 1938-ban fogadták el a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt (angol rövidítéssel FARA), amely például megköveteli a külföldi megbízók érdekében politikai tevékenységet folytató ügynököktől vagy a meghatározott egyéb tevékenységek kapcsán, hogy rendszeresen tegyék nyilvánossá a külföldi megbízóval fennálló kapcsolatukat, valamint az ezt a kapcsolatot támogató tevékenységeket, bevételeket, kifizetéseket. A törvény tehát kifejezetten a külföldi érdekek mentén közéleti tevékenységet kifejtő csoportok, pártok, egyéb szervezetek regisztrációját teszi kötelezővé a tengerentúlon.

A választások külső befolyásolásának gyanúja nem egy botrányt is eredményezett az Egyesült Államokban. 

Az egyik emlékezetes ügy a China-gate volt, amely egy kampányfinanszírozási vitából alakult ki 1996-ban, Kína azon törekvését feltételezve, hogy befolyásolja az amerikai belpolitikát a Clinton-kormány időszakában, beleértve ebbe a kormányzati adománygyűjtési gyakorlatot is. A sajtó közzétett egy történetet, amely szerint az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának adománygyűjtési tevékenységével kapcsolatos vizsgálódás kézzelfogható bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy kínai érdekek képviseletében ügynökök az 1996-os elnökválasztási kampány előtt külföldi forrásokból származó hozzájárulásokat próbáltak irányítani a Demokrata Nemzeti Bizottsághoz. A sajtóban közölt titko­sszolgálati információk szerint a washingtoni kínai nagykövetséget a bizottságnak nyújtott támogatás koordinálására használták fel, megsértve ezzel a FARA-t, amely megtiltja a nem amerikai állampolgárok vagy nem állandó lakosok részéről pénzadományok nyújtását amerikai politikusoknak és politikai pártoknak.

Egy másik ügy, a Russia-gate pedig a republikánus Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán merült fel, konkrétan orosz befolyásolás gyanújával a 2016-os elnökválasztáson. 

Bár sokan már a kezdetektől képtelenségnek, összeesküvés-elméletnek tartották azt, hogy Putyin Oroszországa komputereken keresztül, rendszerekbe és e-mailezésekbe belépő hekkerek és trollgyárak bevetésével döntené el, hogy ki legyen Amerika következő elnöke, a balliberális sajtó és politika Trump elnöksége alatt végig napirenden tartotta a kérdést. Vádjuk szerint Trump teljes választási kampánystábja is benne lehetett ebben a befolyásolási kísérletben. 2017-től nyomozás indult, és 2019 tavaszán a Robert Mueller speciális ügyész nyomozásáról készült jelentést összegző leiratot juttattak el a szövetségi kongresszushoz. A dokumentum tartalmazta a nyomozás eredményeit, és nem igazolta vissza az amerikai sajtóban és főleg demokrata politikusok által hangoztatott vádakat, vagyis az összejátszás tényét.

Ami a legfrissebb, magyarországi botrányt illeti, sajtóinformációk szerint Márki-Zay Péterék kampánypénzeinek ügyében pénzmosás és sikkasztás miatt indult nyomozás. 

A feltételezett külföldi források kapcsán fontos emlékeztetni, hogy több száz millió forintos támogatásról van szó, amely tehát az Egyesült Államokból érkezhetett, így felmerül a gyanú, hogy nem tiszta eredetű, külföldi forrásokból finanszírozta választási kampányát a magyar baloldal. A sikkasztás és pénzmosás együttesen számos különböző pénzügyi műveletet, azok láncolatát jelentheti, a konkrét esetben azzal a céllal, hogy a pénzek eredetét, azonosságát homályban hagyják, illetve a tiltott kampányfinanszírozást leplezni tudják az egyes tranzakciók követhetetlenné tételével NGO-hálózati csatornákon keresztül. Az ily módon megszerzett kampánypénzek eredetének leplezésével összefüggésben azt is szükséges megvizsgálni, hogy az alapbűncselekményt jelentő csalás mellett (ha valóban történt ilyen cselekmény) a büntető törvénykönyv 399. §-ban szabályozott pénzmosás is megvalósult-e.

Zöldre váltottak a német kommunisták

2022-ben a német szövetségi kormány azon van, hogy jelentősen (harminc százalékkal?) csökkentse a (ma még) szabad lakosságának életszínvonalát.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (párttörvény) 4. §-a a többi közt azt is kimondja, hogy a párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el, továbbá a párt névtelen adományt sem fogadhat el. 

A baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz, azaz semmiképpen nem kaptak (fogadtak el) adományt a külföldről érkezett forrásokból.
A botrány kapcsán talán érdemes emlékeztetnünk: hazánk törvényeinek értelmében a pártok társadalmi rendeltetése az, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való felelős állampolgári részvételhez, nem pedig idegen érdekek ügynöki típusú érvényesítéséhez szervezeti kereteket nyújtsanak Magyarországon. Akár a választási kampányok időszakában, akár azokon kívül.
A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje beszédet mond az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.