Az Egyesült Államok egy fontos választáson van túl. A hatalommegosztásra épülő amerikai demokráciában az elnöki mandátumot megfelező, úgynevezett félidős választásokon a választók a két évvel korábban megválasztott kormány munkájáról mondanak ítéletet, megválasztják a szenátorok egyharmadát, a teljes alsóházat, számos kormányzati és tagállami döntéshozót.

Az időközi választás a kritika ideje, nem ritka, hogy a hivatalban lévő elnök pártja veszteségeket kénytelen elkönyvelni. A választók döntése az általános politikai ellenállás felerősödésén és a két évvel korábban megalakult kormány kezdeti intézkedéseinek megítélésén alapul. Ez alkalommal azonban nemcsak a kormány politikája, hanem a háború következtében kialakult gazdasági helyzet, az infláció és az üzemanyagárak együttesen vezettek az elégedetlenséghez. 

A választási kampány során az amerikaiak többsége a gazdasági helyzetet és az infláció növekedését nevezte meg a legégetőbb kihívások között. A republikánusok azokra a problémákra fektettek komoly hangsúlyt, amelyek az állampolgárok megélhetését érintik, ezzel szemben a demokraták a demokrácia világnézeti jellegű kérdéskörére és a Donald Trump elnököt támogató republikánusokkal szembeni fellépésre alapozták üzeneteiket. A választók kisebb arányban tartották fontosnak az abortusz szabályozását tagállami hatáskörbe visszahelyező bírósági döntés kérdését a választási kampány során. Előzetesen úgy tűnt, hogy a demokraták nem értették meg: ma az amerikai választópolgárok számára elsősorban az infláció megfékezése, az illegális bevándorlás, a bűnözés visszaszorítása a legfontosabb, minden más csak ezután következik. 

Tény, hogy mindkét politikai párt elszántan, anyagi és személyi ráfordításokat nem kímélve folytatta kampányát, melynek során komoly csúsztatások, félrevezetések is elhangzottak. Jellemző eset volt a társadalombiztosítási rendszer bővítése. A 2023-ra ígért közel kilencszázalékos növekedést azonban a választók nem fogadták el kormányzati sikerként, hiszen az 1970-es évek óta szövetségi törvény rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosításból származó kifizetéseknek követniük kell az infláció mértékét. A jövő évi emelést tehát a kampányban nem a kormány és nem is a növekvő gazdasági teljesítmény eredményeként fogták fel, hanem a felgyorsított pénzromlás következtében keletkező kormányzati kötelezettségként. Összességében elmondható, hogy ezek a kampányfogások egyre inkább információs harctérré teszik a politikát az Egyesült Államokban. 

Joe Biden elnök a véghajrá idejére megsokszorozott médiajelenléttel vett részt a kampányban. A közvélemény-kutatásokban támogatottsága azonban mindössze 42 százalékon állt, kérdéses tehát, hogy a helyi szinten vívott küzdelmek során mennyit tett hozzá a demokrata jelöltek támogatásához.

2018-ban a demokraták hatékony mozgósítással az elmúlt száz év legmagasabb arányú részvételét érték el az időközi választásokon. A mostani választási arány, amely a második legmagasabb ugyanebben az időszakban, azzal magyarázható, hogy az amerikai társadalom megosztottsága soha nem látott méreteket öltött az elmúlt években. Az előző választást követő atrocitások által felkorbácsolt politikai nézetkülönbségek áthidalása helyett az elmúlt időszakban kiélezett, ideológiai alapú harcot folytatott a demokraták által vezetett kongresszusi többség a konzervatív nézeteket vallókkal szemben. A választások eredménye megmutatta, hogy a XXI. században sem lehet a választók jelentős részét a demokrácia ellenségének nevezni. A kikényszerített woke ideológia, tehát az élet egyre több területére beférkőző genderőrület már a tengeren túl is túlzásnak tűnik. Ez talán a leginkább a floridai eredmények tükrében érzékelhető, ahol a választópolgárok többsége a konzervatív folytatástól remél biztonságosabb, józanabb és sikeresebb Amerikát. Ennek a déli államnak a félidős eredménye közvetlen hatással lehet a 2024-es választások kimenetelére. 

Úgy tűnik, hogy a republikánusok szűk többséget szereznek az alsóházban, míg a szenátusi többség sorsáról ismét egy georgiai második fordulós választás dönthet. Ez a konzervatív oldal számára a vártnál kisebb, de nem elhanyagolható sikert jelent, mivel korlátok közé szorítja az elnök mozgásterét az elkövetkező két évben. 

A következő másfél év kiemelt kérdése, hogy az alacsony támogatási mutatókkal rendelkező elnök újraindul-e a hivatalért 2024-ben, különösképpen, hogy a Demokrata Párton belül nem látszik, ki tudná helyettesíteni (Gavin Newsom kaliforniai kormányzó nevét hallani), ami komoly kihívás elé állítja a demokratákat. További kérdés, hogy a konzervatív bázis körében kiemelkedő támogatottságú Donald Trump potenciális újbóli indulása során képes lesz-e egységet kovácsolni a Republikánus Párton belül, illetve hogy a Republikánus Párt úgy érzi-e, hogy erős felhatalmazására tekintettel eljött Ron DeSantis ideje. 

Az amerikai belpolitikán túl azonban a félidős választás komoly világpolitikai jelentőséggel is bír. Egy, a Republikánus Párt által vezetett kongresszus nagyban befolyásolhatja a hivatalban lévő demokrata elnök fellépését belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, ami pedig a jelenlegi háborús helyzetben régiónk szempontjából kiemelt jelentőségű.

A szerző európai parlamenti képviselő (Fidesz)

Borítókép: Jegyzékbe vett szavazatokat dobozol be egy választási munkatárs az arizonai Phoenixben az amerikai félidős kongresszusi választások másnapján, 2022. november 9-én. (Fotó: MTI/AP/Matt York)