1990 után csak annyi változás történt, hogy a hagyományos nemzeteszmétől vállalhatatlanul idegen kommunisták nevei lekerültek az objektumok kapui fölül. Ugyanakkor a régi helyébe nem lépett új koncepció. Ez látszik a fantáziátlan Kossuth, Petőfi elnevezésekben, s abban is, hogy bizonyos belső okmányokban még 33 évvel az egypártrendszer megszűnése után is olyan neveket olvashatunk, mint Szalvay Mihály vagy Landler Jenő. Az új laktanya-elnevezésekben is tervszerűtlenséget, helyenként a történelmi megalapozottság, a szakmai előkészítés hiányát lehetett tapasztalni. Pozitívumként könyvelhető el, hogy egy logisztikai alakulat kaszárnyáján megjelent báró Hazai Samu honvédelmi miniszter neve, akire korábban gondolni sem lehetett

Most lehetőség nyílik arra is, hogy az 1945 és 1990 között politikai okokból, a rendszerváltozás után pedig ismerethiányból vagy közömbösségből, netán továbbra is politikai jellegű megfontolások miatt nem „használt” neveket hozzunk a laktanyák átnevezése által a köztudatba.

A volt Petőfi-laktanya és Petőfi

Budapest, de bátran állíthatjuk, az ország egyik legszebb, ma is álló laktanyája a Budaörsi út mentén helyezkedik el. A kaszárnya építését 1916-ban fejezték be, és 1917-től 1945-ig IV. Károly király nevét viselte. 

Egyfelől, bár önkéntesként lépett a császári és királyi hadseregbe 1839-ben, általános testi gyengesége, fizikai terhelhetőségének rendkívül korlátozott mivolta miatt 1841-ben végül el kellett bocsátani. A szabadságharc idején ugyan ismét jelentkezett szolgálatra, azonban makacssága, önfejűsége, feletteseivel szemben való engedetlensége nem tették mintakatonává. 

Mészáros Lázár hadügyminiszterrel való összekülönbözése miatt lemondott századosi rendfokozatáról. Később Bemhez került, aki saját seregében őrnaggyá nevezte ki, megtette segédtisztjéül a szinte fiaként szeretett fiatalembert, a harctértől azonban igyekezett távol tartani. A legendás tábornok egy darabig tartotta hátát az elöljárókkal való ütközései és fegyelmi vétségei miatt, végül azonban Petőfi távozott a honvédseregből, rendfokozatáról ismételten lemondva. Petőfi Sándorról utcák, terek, közintézmények ezreit nevezték el az országban és határainkon túl is, kultusza tökéletesen biztosított. 

Mivel a laktanya átnevezésénél a legnagyobb mértékben figyelembe akartuk venni a hagyományokat, kézenfekvőnek tűnhetett volna az eredeti állapot visszaállítása. IV. Károly jámbor ember, hívő katolikus, példás férj és édesapa, a mielőbbi béke munkálója volt az I. világháború idején. Uralkodóként, közszereplőként azonban nem volt karizmatikus figura, két visszatérési kísérlete megosztotta a közvéleményt, és katonaként sem jöhetett tekintetbe. 

Mária Terézia alkalmasságáról

A nagy formátumú uralkodó sok téren, nagy mértékben hozzájárult a modern Magyarország alapjainak lerakásához. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra területének megannyi újszerűségét éppúgy sorolhatnánk, mint az építkezések sokaságát, az egységes egészségügyi rendszer megteremtését. 

Mária Teréziát számos dolog fűzte össze a magyar katonákkal is. A kérésére Magyarországról kiállított 11 huszárezred, nem különben az ugyancsak innen kiegészített gyalogság, az osztrák örökösödési háborúban nagymértékben segített megőrizni a birodalmat – benne hazánkkal – Európa térképén. A királynő létrehozta a magyar nemesi testőrséget, és a magyarok felé történő nyitással is összefüggésben van, hogy ebből az időszakból származik a modern magyar katonai egyenruha megszületése. A zsinóros magyarnadrág, a huszárcsákó ekkor indult világhódító útjára. Törvénybe iktatta az insurrectiót, azaz a nemesi felkelést, amely vezetésére, viseletére nézvést teljesen nemzeti jellegű volt. A kor legkiválóbb magyar hadvezérei, mint Nádasdy Ferenc, Hadik András, Kerekes Zsigmond, akik nem mellesleg európai hírnévre is szert tettek, ugyancsak elválaszthatatlanok a királynő személyétől.

A császárné és királynő 1757-ben, a győzedelmes kolíni csatát követően alapította a Habsburg-birodalom legnagyobb presztízsű hadikitüntetését, a Mária Terézia Katonai Rendet. Utóbbi csak egészen kivételes, kizárólag harctéren végrehajtott fegyvertényért volt adományozható tisztek számára. Az előbb említett Nádasdy az elsők között érdemelte ki, s persze Hadik mellét is díszítette. Az sem véletlen, hogy e két hadvezér alakja ma is ott látható Bécs legmonumentálisabb köztéri képzőművészeti alkotása, a Mária Terézia szoborcsoport figurái között.

A laktanya elnevezésének közvetlen okai

A régi (buda)pesti közös „háziezred”, a cs. és kir. 32. gyalogezred alapítója Mária Terézia volt 1741-ben, nevét az ezred, mint „örökös tulajdonosét” 1888-tól viselte a monarchia összeomlásáig. 1930–1945 között a budapesti m. kir. 1. honvéd gyalogezred ugyancsak az ő nevét viselte. Mivel a királynőről 1893-ban elnevezett laktanya (Üllői út 45–51.), ahol a 32-esek állomásoztak, ma már nem honvédségi objektum, méltó volt, hogy nemcsak a főváros, de az egész ország egyik legszebb laktanyája, amelyben most a 32-es számot tovább vivő alakulatunk (32. Testőrezred) is elhelyezkedik, az ő nevét viselje.

A magyar katona 1945-ig mindig ragaszkodott nevéhez, személyéhez. A székelyek is, akik esetleg orrolhattak a királynőre a Siculicidium miatt. Ugyanakkor minden józanul gondolkodó tudta, hogy ugyan Buccow generális teljhatalmat kapott az uralkodótól, a tömegmészárlást természetesen nem ő rendelte el. Amennyiben így lett volna, akkor 1940–1944 között, amikor a visszacsatolt Székelyföldnek és a székelységnek kiemelt kultusza volt, a székely politikusok, katonák, közéleti emberek azonnal szót emeltek volna, hogy változtassák meg a laktanya nevét, vagy a m. kir. „Mária Terézia” 1. honvéd gyalogezredét. De nem tették…

A szerző a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója

Borítókép: A korábbi Petőfi Sándor-laktanya átnevezési ünnepsége 2023. szeptember 11-én. A vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár laktanyája a dandár kötelékébe tartozó 32. Testőrezredet alapító Mária Terézia királynő nevét vette fel (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)