Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa nyugati fele semmiből nem hajlandó tanulni. Mintha szándékosan hívná ki maga ellen a sorsot. Nem volt elég a Covid-járvány rosszul elsült kezelése, amely felett ma is ott lebeg Ursula von der Leyen képében a korrupció nyomasztó árnyéka. Ha már korrupció, akkor Eva Kailit és baloldali elvbarátait éppen napjainkban igyekeznek gőzerővel kimenteni az ügyvédeik a hatósági vizsgálat alól, nevetségesnek tűnő eljárási hibákra hivatkozva. Közben második éve zajlik az orosz–ukrán háború, aminek következtében súlyos biztonsági és gazdasági válságot sikerült összehozni a nyugati vezetőknek úgy, hogy valójában halvány elképzelésük sincs, miként kívánják megállítani az értelmetlen erőszakot, pusztítást.
Ha mindez nem lenne elég baj, az unió vezetése most gondolja úgy, hogy a migráció kérdésében dűlőre kell vinnie a dolgot. Brüsszel a belügyminiszterek tanácsán keresztül akarja áterőltetni a legújabb migrációs paktumot. Eszerint rendezett, ellenőrzött keretek közé akarják terelni a bevándorlást, jelentsen ez bármit is.
A kötelező szétosztás mellett új ötletként dobták be a migránstáborok létrehozását. Ez azt jelentené, hogy hazánkban több ezer vagy akár több tízezer ember befogadására alkalmas táborokat kellene felépíteni, üzemeltetni. Ahonnan aztán néhány hetes ellenőrzés után szabadon távozhatnak majd a belépésre jogot szerzők.
A brüsszeli mese szerint a többieket pedig majd vissza kell toloncolni. Ami az elmúlt nyolc év alatt gyakorlatilag sehol sem működött Nyugat-Európában. Azt még értjük, hogy a brüsszeliták miért pont most erőltetik újra ezt az elképzelést, hiszen még a júniusi uniós választások előtt kívánják lenyomni a tagországok torkán.