Annak ellenére, hogy a menthetetlen Orbán-fóbiásokon kívül már mindenki tisztán láthatja, hogy ezt az inflációt nem az emelkedő keresetek tartják lélegeztetőgépen, hanem a greedflation, azaz a „kapzsinfláció”.

Ezzel kapcsolatban már tavaly ősszel elolvashattuk Varga Mátyás Zsolt és Veczán Zoltán kiváló írását a Mandineren. Íme egy kis emlékeztető. „A greedflation kicsit bővebben ugyanis annyit tesz, hogy a vállalatok jóval afölött emelnek árakat, mint ahogy a költségeik emelkednek. Vagyis továbbmennek a vállalatok zöménél, amelyek csak áthárítják az árnövekedést a fogyasztóra.” 

A totális torz- és szörnyszülött, a kapzsinflációs kolonizáció lólába pedig akkor villan egy akkorát, mint ide Lacháza, amikor azzal szembesülünk, hogy a boldog Ausztriában ugyanaz a szendvics ugyanannál a multinál feleannyiba kerül. Vajon miért, mi az ok és mi a cél? Puffogás és a hülyeségek mantrázása helyett inkább ezen kellene gondolkodni. És az ellenállás módozatain. A bojkot­tól a rövid nekifutással, csőrrel végrehajtott, felszabadító hatású valagba rúgásig.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Metropol/Nagy Zoltán)