Istenfia, jónapot, jónapot!

Várjuk Őt. S Ő el fog jönni. Mert mindig eljön. A legnagyobb reménytelenség idején siet a legjobban.

2023. 12. 24. 5:40
MS mester: A Királyok imádása 1506-1510
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fát állítok. A semmi ága helyére. Gyertyát gyújtok. Vezesse. Fát állítani ma már felér egy forradalommal. Mert mi itt, Európában annyira befogadók, toleránsak és liberálisok lettünk, hogy tiszteletben tartjuk mindenki hagyományait és érzékenységét, a saját hagyományainkon és érzékenységünkön kívül. Ma már csak az nem tiszteletre méltó, ami mi, magunk vagyunk. És ilyenkor már közel a vég. De senki ne gondoljon valami drasztikus, látványos, apokaliptikus végre. Ez a vég olyan csöndes lesz, langyos, puha, szinte észrevehetetlen. Igen, úgy leszünk nem önmagunk, hogy még észre sem vesszük. Ezért fog eljönni ismét.

Kérlelhetetlen szelídséggel. De a három királyok már nem érnek rá, más, fontosabb dolguk akadt.

Fát állítok. Lázadok. Apám már nincs velem. Apám férfi volt, anyám nő. Lemaradtunk a korról. De Ő maradt, s neki be merem vallani maradiságomat. S mert eljön, ezen a télen is, nem félek. Nem félek a kortól, amelyben élnem kell. Még akkor sem, ha megfosztott minden illúziómtól, s elvette minden álmom. Még akkor sem, ha látom, ennél a szabadságnál soha, semmikor nem volt undorítóbb szabadság a világtörténelemben.

Nagy Lászlótól azt kérdezték a vele készült utolsó interjúban, ha száz év múlva valaki látja ezt a beszélgetést, mit üzen nekik? S ő így válaszolt: „Ha lesz még emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Bocsássák meg, hogy csak ennyit tudtam tenni értük.”

Nem száz, csak negyvenöt év telt el azóta. S én egyre többet gondolok arra, van-e emberi arcunk még…

Te bocsáss meg nekünk, kérlek.

„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra? / Lágy hantu mezővé a szikla-csípőket ki öleli sírva? / Ki becéz falban megeredt / hajakat, verőereket? / S dúlt hiteknek kicsoda állít / káromkodásból katedrálist?  / Létem ha végleg lemerűlt, / ki rettenti a keselyűt! / S ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra!”

Bocsássatok meg nekünk. Még mindig nem tudjuk, mit cselekszünk.

Borítókép: MS mester: A Királyok imádása 1506–1510 (Forrás: Wikipédia)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.