A dél-afrikai származású amerikai milliárdos lényegében mindenkitől és mindentől teljesen független. Ezért aztán azt mond, amit akar, és meglovagolja a kor teljes kontrollálatlanságát, így aztán újabb és újabb milliárdokat tud hozzáragasztani a már így is tekintélyes méretű aranykupacához. Musk ugyanis játékos, a modern kor legügyesebb játékosa, akit valami miatt mindenki komolyan vesz.
A mainstream média nem tud mit kezdeni az örökmozgó milliárdossal. Alice Weidellel tartott egy hosszú beszélgetést a közélet iránt különösen a közelmúlt óta érdeklődő üzletember, azzal a politikussal, aki a rendszerellenes Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke, s a februárban esedékes előrehozott választás egyik nagy esélyese. A beszélgetés előtt a liberális sajtó azon háborgott, miért nem tiltják be a beszélgetést, hiszen az AfD amolyan nemszeretem párt, és az X platformon közvetített eszmecserével Musk befolyásolja a német választásokat.
A szólásszabadság vitézei mindig a betiltással oldanák meg a problémákat, csakhogy nehéz a helyzet: vajon milyen alapon és ki tilthatná be a beszélgetést? Muskot körberajongta az egész liberális amerikai elit a Tesla miatt meg a Space X rakétái miatt, úttörőnek és korszakos zseninek nevezték.
Aztán amikor kiderítette, hogy Donald Trump oldalán áll, hamar gyűlöletes figurának titulálták, aki tönkreteszi a közbeszédet a Twitter megvásárlásával, s azzal, hogy ott nem cenzúrázzák a megszólalásokat. De vajon tényleg tömegével fognak Alice Weidelre szavazni a németek, mert beszélgetett egyet Elon Muskkal? Mindenkinek szíve joga azzal beszélgetni, akivel akar. Gyurcsány Ferenc nem azért nem népszerű a szavazópolgárok körében, mert nem akar vele senki beszélgetni, hanem mert egyetlen őszinte szava sincs. Nem a platform hiánya okozza a szavazatok elmaradását, hanem a teljesítmény hiánya.
Musk azt csinálja, amit más nem, kihasználja és dollárra váltja a népszerűségét, sőt az elutasítottságát is. Ha ő kitesz valami nyilatkozatot a saját fórumára, az X-re, annak azonnali hatása van.
Nemcsak üzleti ügyekben, de politikában, világlátásban, filozófiában, sportban is. Természetesen rengeteg a sületlenség abban, amit ő kiír. Az űrutazás nem annyira egyszerű, mint azt Musk állítja, aki szerint bármikor el lehetne jutni a Marsra. Meg lehet persze ezer kilométeres óránkénti sebességű vákuumos metrót építeni, és meg akarja venni a Liverpool futballcsapatát. A nyilatkozatokra reagál boldog-boldogtalan, unatkozó fiatal és dörzsölt üzletember, politikus és színész, a bábok mestere pedig elégedetten szemléli, ahogy mozog a piac és az X platform. Hogy hisz-e benne? Feltehetően nem, de ez egyáltalán nem fontos. Az viszont igen, hogy neki hisznek.
Ebben pedig igaza van. A vele ideológiai harcban álló mainstream média azt keresi, hogyan lehetne Muskot rajtakapni valami hibán, de teljesen rossz a módszerük. Az Alice Weidellel való beszélgetésből a BBC azt emelte ki, hogy a német politikus Adolf Hitlert kommunistának nevezte, akitől távol állt a konzervativizmus. A brit közszolgálati adó ezt tévesnek nevezte, rámutatva, hogy Hitler „antikommunista volt, aki megszállta a Szovjetuniót”.
Történészeknek való kérdés, hogy kinek van igaza, de az biztos, hogy nem ettől fog elfordulni Elon Musktól a hallgatóság, esetleg az AfD-től az érdeklődő szavazópolgár. De a régi média nem tud kibújni a bőréből, csak tétlenül szemléli, hogy a korlátok lebontásával és a technológia fejlődésével szörny született, egy újfajta média, amelyet egyáltalán nem lehet korlátozni és befolyásolni, ráadásul az se fogja önmagát moderálni. Vagyis mindenki azt csinál, amit akar, már újságírók sincsenek, egy önjelölt médiasztár-befektető-űrhajós jópofáskodik egy politikussal, és semmiféle eszköz nincs arra, hogy ezt bárki megakadályozza. A BBC pedig teljesen biztos abban, hogy az ő álláspontja a helyes, nagyon keményen politizál, őrületes távolságban attól, amit BBC-elveknek nevezünk ma is, és talán csak a médiaiskolások tudják, hogy léteztek valaha, mert a vizsgán kérdezik.
Elon Musk tevékenysége nincs különösebben távol a Hawk Tuah-lányétól, aki egyetlen viccesnek szánt videós megjelenéssel betört a nemzetközi köztudatba, kiadott mindenféle termékeket, fellépett itt-ott, majd létrehozott egy kriptovalutát, s az néhány perc alatt bebukott. Mivel a médiához hasonlóan a kriptotőzsde se szabályozott, vagyis aki kockáztat, és valódi dollárt fizet a nem létező Hawk Tuah-pénzért, az bukás esetén nem várhat jóvátételt. Mint kiderült, nagyon sokan kockáztattak, családi vagyonukat tették rá a néhány órán át létező kriptovalutára, majd utólag nyafogtak az X-en, hogy elment a pénz. Vajon kik ezek az emberek, hogy bárki is hisz nekik?
