Így szól a régi vicc:
Piroska bandukol a sűrű, sötét erdőben, és egyszer csak eléje toppan a nagy, ordas farkas:
– Szervusz Piroska! Nem félsz itt egyedül, ebben a nagy, sötét erdőben?
– Miért félnék? Pénzem nincs, ...ni meg imádok!
Mire a farkas kikerekedett szemekkel:
– Aztamindenit! Hogy megváltozott ez a mese!
A Brüsszel Péter meséi is folyton megváltoznak. Ma éppen ez a változat az érvényes:
„Tegyük tisztába még egyszer: az Orbán-kormány ipari méretű korrupciója miatt nem érkezik meg a 8 ezer milliárd forint uniós forrás hazánkba. A Tisza még nem is létezett, amikor felfüggesztették a magyar embereknek járó uniós források kifizetését.”
Ó, hát persze! Tudjuk!
De a biztonság kedvéért vessünk egy pillantást arra az interjúra, amit Brüsszel Péter tavaly március 13-án adott a 444-nek. Fölöttébb érdekes részleteket figyelhetünk meg, úgy a 45. perctől kezdve – mutatom:
„ – Az unió jogállamisági problémákra hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó források egy részét. Mit gondol erről?
– Én azt gondolom, hogy az unióval rengeteg probléma van és én a magyar szuverenitást nagyon fontosnak tartom, és hogy egy klubnak vannak játékszabályai. És azt el tudom fogadni, hogy iszonyatos kettős mérce van Brüsszelben Magyarország kapcsán, időnként Lengyelország kapcsán, és úgy általában a kelet-közép-európai országok kapcsán. Nem tetszik a brüsszeli nagyfiúknak, legyenek azok Macronok, Merkelek, vagy uniós bürokraták, hogy itt vannak ezek az új tagállamok és húsz évvel a csatlakozás után már ismerik a játékszabályokat, és ők is valóban képviselni akarják a valós gazdasági és politikai értékeiket. Tulajdonképpen úgy tekintenek ránk, mint a hűbérbirtokukra, a nagy nyugat-európai vállalatok ide bejöttek és itt tudnak garázdálkodni, privatizálni, kifosztani, gyárakat bezárni, piacot venni. Az már nem annyira fain az ő szempontjukból, ha mi is kimegyünk és a tőkét mi is kifektetjük, és Franciaországban és Spanyolországban akarunk befektetni...
– Ebben a helyzetben jogosan tartják vissza az uniós pénzeket?
– Én azt gondolom, hogy az egy politikai bunkósbot, és nem ez a módja ennek. Tehát összekötni az egyébként jogosan járó fejlesztési forrásokkal. Ne haragudjanak, mi, Magyarország befizetünk nem kevés pénzt az unió közös kasszájába, soha nem mondtuk azt – egyébként én javasoltam, amikor még ott voltam –, hogy hát akkor mi se fizessünk be, nézzük meg, hogy ez hova fut ki. Ők nem adnak, mi se fizetünk! Egy pillanat alatt fel tud borulni a rendszer. Elkezdünk mondjunk vétózni mindenhol, mint például a lengyelek szokták, egy pillanat alatt felborul az uniós rendszer. És egyébként akkor hiteles, amit az unió csinál a magyar fejlesztési pénzekkel, ha ugyanezzel a szemüveggel és ugyanezzel a szigorúsággal vizsgálja a többi uniós államban a jogállamiságot. Mondjuk a média helyzetét. Mindig szokták mondani, hogy Magyarországon milyen a médiahelyzet... Tudjuk, Magyarországon van kormánypropaganda, de senki ne gondolja, hogy Nyugat-Európában ez sokkal jobb, vagy hogy sokkal szabadabb a sajtó, vagy sokkal sokoldalúbb. Én azt gondolom, hogy Magyarországon az online nyilvánosság sokkal szabadabb, mint például Belgiumban vagy Franciaországban. Tehát a kérdésre válaszolva nem jogos, amit csinálnak, mert nem ez a módja, ezt utólag hozták létre, ezt a rendszert. Volt egy megállapodás, abból kihátráltak. Nyilván lehet ezt zsarolásra használni... de végül úgyis ide fogják adni azt a pénzt. Most megy a húzd meg, ereszd meg, most lesz egy EP-választás, az előtt már nem fogják ideadni, de lesz egy új bizottság, lesz egy új megállapodás, nem tehetik meg ugyanis, lehet itt húzogatni az oroszlán bajszát, de nekik sem érdekük, hogy a magyarok mindent beblokkoljanak...
– Ez azért is fontos kérdés, mert azt mondta, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán részt vett valami kormányzati...
– Én uniós diplomata voltam ’15 és ’18 között, én akkor az Európai Parlament és a magyar kormány közötti gyümölcsöző kapcsolatokért feleltem. Nekem kellett eljuttatni a magyar kormányzati álláspontot és továbbítani, nyilvánvalóan megírni az összefoglalókat. Akkor volt a Sargentini-jelentés, akkor indult, ’17 végén, ’18-ban, és akkor nekem ott aktív szerepem volt, és amikor befejeztem a munkát, másnap átadtam a volt feleségemnek, aki uniós államtitkárként átvette a Sargentini-jelentést. Az a jelentés hemzsegett a hülyeségektől, hemzsegett a blődségektől, attól, hogy ez egy politikai dolog... vannak megállapítások, amik jogosak, de ha csinálsz egy karácsonyfát és mindent ráaggatsz, akkor hiteltelenné válik minden. És kérdés, hogy amúgy az uniónak miben van hatásköre és miben nincs. (...)”
A teljes interjú itt megnézhető – érdemes, mert a többi része is fölöttébb tanulságos:
Nos tehát, egy évvel ezelőtt Brüsszel Péter még ott tartott, hogy nem jogos a nekünk járó pénzek visszatartása, ez egy politikai bunkósbot, az unió kettős mércét alkalmaz, a jogállamisági hivatkozások hamisak, a Sargentini-jelentés tele van hülyeségekkel és blődségekkel, az egész egy politikai dolog, továbbá a média helyzete éppen olyan nálunk, mint Nyugaton, sőt, nálunk sokszínűbb és szabadabb a média.
Ezt mondta egy éve ez a becstelen, undorító gazember a 444-nek.
Aztán kikerült Brüsszelbe EP-képviselőnek.
Azt követően került ki Brüsszelbe EP-képviselőnek, hogy bejelentette, semmiképpen nem megy ki Brüsszelbe EP-képviselőnek, arról nem is beszélve, hogy az EP-képviselőség a „világ legnagyobb kamu állása”.
Szóval mindezt közölte egy lélegzetvétellel, azután kiment Brüsszelbe EP-képviselőnek.
Mert ez egy ilyen alak.
S ahogy kiment Brüsszelbe EP-képviselőnek, beleomolt Weber elvtárs nagy, szent fenekébe. Ahogy Lázár János mondta: „Magyar Péter nemrég még Mészáros Lőrinc s...ggéből nyalta ki a tízfillért”. Hogy úgy van! Most pedig már Weber s...ggéből nyalja ki a mentelmi jogot meg a havi ötmilliót – ez a hivatalos, és ki tudja még mennyit!.
Ugyanis ennek a poloskapetinek mindegy, csak s...gg legyen, amiben lakhat és élhet.
De el lesz takarítva.
Nyugalom...
