Először is: az eljárás a demokrácia lábbal tiprása. Ezek a migránsok most lehetőséget kapnak arra, hogy szavazzanak. Vajon egy olyan pártra fognak voksolni, amely szerint a bevándorlóknak alkalmazkodniuk és integrálódniuk kell, hogy a bűnelkövetőket ki kell toloncolni, hogy viselkedniük kell, meg kell tanulniuk a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat? Vagy arra a pártra, amely csak úgy legalizálta őket? A válasz nyilvánvaló, egyszerű és logikus. 

Másodszor: egyértelművé tették, hogy ebben az országban a szabályok nem számítanak. Ha valaki jogellenesen lépett be, nem lehet megbüntetni, ha bűncselekményt követett el, akkor sem. Pedig az első dolog, amit bárkinek meg kell tennie, amikor egy másik országba megy, az a jogszerű belépés és az adott ország által előírt eljárások betartása, az alkalmazkodás, az integráció, a lehető legkevesebb probléma okozása. Ha azonban már az érkezéskor megszegi az adott ország szabályait, az azt jelenti, hogy egyáltalán nem tiszteli azokat.

Harmadszor: a legalizálás szívóhatást vált majd ki, vagyis mások tömegesen dönthetnek úgy, hogy Spanyolországba jönnek abban a hitben, hogy ugyanilyen bánásmódban részesülnek. Így a legalantasabb embereket vonzzák az országomba, miközben valójában képzett, könnyen integrálható emberekre lenne szükségünk!

Negyedszer: ez még inkább túlterheli az alapvető közszolgáltatásokat, mint az egészségügyet (kórházak), az oktatást (iskolák és középiskolák), továbbá növeli a lakásárakat, amelyek már évek óta emelkednek, így az őshonos spanyoloknak egyre nehezebb lesz tisztességes lakhatáshoz jutni. 

Ötödször és utoljára: a gyors legalizáció a legrosszabb ötlet az integráció szempontjából, mert semmilyen ösztönzést nem ad arra, hogy a migránsok alkalmazkodjanak, megtanulják a szokásainkat, a törvényeinket és a nyelvünket. Így gond nélkül élhetnek gettókban vagy akár úgy is, hogy egyáltalán nem kommunikálnak az őshonos lakossággal.

Itt van Irene Montero szélsőbaloldali európai parlamenti képviselő botrányos kijelentése, aki ezt mondta:

„Arra kérem a migránsokat és a kisebbségekhez tartozó embereket, hogy ne hagyjanak magunkra bennünket ennyi fasisztával! Természetesen azt akarjuk, hogy szavazhassanak! Szereztünk nekik papírokat, most azonnali szabályozásra van szükség. A következő lépés az állampolgárság megadása, illetve – ha szükséges – a jogszabályok módosítása annak érdekében, hogy szavazhassanak! Ami a népességcsere elméletet illeti: bárcsak megvalósulna. Bárcsak a migránsokkal és a munkásokkal együtt ki tudnánk söpörni ebből az országból a fasisztákat és rasszistákat. Természetesen azt akarom, hogy történjen meg a csere! A fasiszták, a rasszisták és az élősködők lecserélését akarom, és hajtsuk végre az ország munkásaival közösen, bőrszíntől függetlenül, legyenek kínaiak, feketék, barna bőrűek, az ország valamennyi dolgozójával együtt!”

Vagyis Montero nemcsak megerősíti azt, amit elméletként és a folyamat céljaként már eddig is sokan sejtettek, hanem nyíltan kimondja, az a cél, hogy az illegális migránsok állampolgárságot kapjanak, majd szavazhassanak (a szocialistákra). Ez egészen elképesztő. 

Mindezek tetejébe Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke azt javasolta, hogy a közösségi hálózatokat tiltsák be a tizenhat év alattiaknak. A spanyol kormány fel fog lépni a Grok, a TikTok és az Instagram állítólagos jogsértései ellen, és meg fogja védeni Spanyolország „digitális szuverenitását” „mindenfajta külföldi kényszerítéssel szemben”, figyelmeztetett a kormányfő.

Régen fiatalnak lenni annyit jelentett, mint baloldalinak lenni; ma fiatalnak lenni egyre inkább jobboldalit jelent. Ez tendencia Spanyolországban, és szinte egész Európában.

Az inga gyorsan átbillen, és mivel a szocialisták elvesztették a kulturális csatát a közösségi médiában, most egyszerűen meg akarják tiltani azt, hogy a fiatalok hozzáférjenek alternatív-jobboldali információkhoz, kizárólag az állami televízión keresztül tájékozódjanak, amire Sánchezék még mindig nagy befolyással bírnak. A digitális tér azonban a jobboldalé, és ez zavarja őket.

Összefoglalva: a kormány rohamléptekkel próbálja megmenteni a 2027-es választásokat és hatalmon maradni, még ha az esélyei csekélyek is, miközben a Vox a legtöbb felmérésben már eléri a húsz százalékot.

A szerző spanyol politológus, a Filosofía Política projekt alapítója