Innen tudjuk, hogy van olyan ország, amelyik a vezetőjének viszi az ágyneműt, a törölközőt is. Sőt a védett vezető után nem hagyják a mellékhelységben normál úton távozni a vizeletet, székletet sem, mert értékes információkat hordoznak róla. Az pedig, hogy lehallgatás ellen is védeni kell a külföldi szálloda, kormányzati rezidencia vendégét, teljesen természetes. Ahogy a fogadó ország által biztosított delegációs autóban is, mert a fogadó fél szolgálatai minden kínálkozó lehetőséget fölhasználnak az érkező vendéggel kapcsolatos információk gyűjtésére. Minden apró morzsatöredék számít, hisz segíthet feltérképezni az illető személyt. És ezen a terepen mindegy, hogy barát vagy ellenfél, netán ellenség, legalábbis az elhárításnak abból kell kiindulnia, hogy a hírszerzés dolgozik vele szemben.

Hogy miért írok most erről? Mert a frissen megválasztott magyar miniszterelnök kormányának több tagjával és népes médiacsapattal utazott Lengyelországba és Ausztriába. Menetrend szerinti vonattal és fapados légitársaság gépével. Az egyik minisztertől azt is megtudtuk, hogy 

Tudjuk, hogy az éremnek mindig két oldala van. Biztosan sokan szeretik azt látni, hogy a választott vezetői ugyanúgy utaznak, mint a hétköznapi emberek. Az írásom elején felemlegetett években is elhíresztelték, hogy Kádár elvtárs a grízes tésztát egy hokedlin ülve szereti igazán, mint akkoriban oly sokan. De akkor is volt annak az éremnek másik oldala is, ahogy most is van.

Hiába látjuk, hogy a felvételeken öltönyös, sötét szemüveges, marcona tekintetű férfiak kísérik a delegációt, ha emellett azt is látjuk, hogy a vasúti kocsiban nagy a jövés-menés és a restiben felszolgált menüt eszik a védett vezetők. És közben beszélgetnek, hisz órákig tart az utazás. Lazán, kötetlenül. Hiába gondolják, hogy ők óvatosak és nem beszélnek semmilyen kényes témáról. Ha valaki merő véletlenségből lehallgatná őket, akkor mégis értékes információkhoz juthatnának az avatatlan fülek az érintettek között alá-fölérendeltségi viszonyról, kapcsolatuk mélységéről, jellegéről, vagy épp családi viszonyaikról, ízlésükről, egészségi állapotukról, akár esetleges allergiájukról vagy bármi másról.

Ezért gondolom azt, hogy ezt az utazási gyakorlatot előbb vagy utóbb felül kell majd vizsgálni. De inkább előbb! Szögezzük le, hogy a kormányfői hivatalos utak biztonságos megszervezése nem egyenlő az urizálással, ugyanis a biztonságnak ára van. 

Ugyan Magyarország nem egy nagyhatalom, de nekünk mégis a legfontosabb. Ezért aztán a Facebook, a TikTok és társainak az éhségét nem az alapvető biztonsági szempontok sutba dobásával kellene kielégíteni. Ahogy Micimackó mondta: „Addig nincs baj, amíg nincs baj.”

A szerző a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója