A liberális norma ebben a helyzetben az: nem kerülnek a jobboldal uszályába, nem helyezik a rendőri erőszak elleni tüntetések mellé, a mérleg másik serpenyőjébe a demonstrációkat kísérő, maradandó károkat okozó vandalizmust, a fosztogatásokat, a feladatukat végző rendfenntartókkal szembeni brutális fellépést. Nem adnak helyt olyan írásnak, amely szerint az állam teljes erejével felléphet a randalírozókkal szemben, akiket a kormány szerint szélsőbaloldaliak bujtogatnak. Még akkor sem, ha annak szerzője a világ legbefolyásosabb törvényhozásának tagja. „A The Times véleményoldala tartozik azzal az olvasóinak, hogy ellenvéleményeket is bemutat, különösen olyanokét, akik abban a helyzetben vannak, hogy maguk is alakítják a politikát. Megértjük, hogy számos olvasó fájdalmasnak, sőt veszélyesnek találja Cotton szenátor érvelését. Úgy véljük, épp ez az egyik oka, hogy nyilvános elemzésre és vitára van szükség vele kapcsolatban” – írta James Bennet a Twitteren még kissé naivan, de már érezve a politikai korrektség az orrát fenyegető falát; igaz, egyelőre nem a maga teljes keménységében. Három napra rá kapta meg a selyemzsinórt.
A The New York Times egyébként William Barr igazságügy-miniszterrel szemben azt állítja: álhír, hogy a magukat antifasisztának nevező Antifa aktivistái állnának a rendbontások mögött. Ezt innen, az Üllői útról nehéz megítélni, mindenesetre a liberális lap a Zignal Labs a szintén liberális kötődésű médiafigyelő magáncéget hivatkozza forrásként, a washingtoni igazságügyi tárca pedig a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI apparátusát tudja a háta mögött. A Black Lives Matter tüntetéseinek résztvevői óva intik egymást a közösségi médiában: ne mondjanak semmit ismeretleneknek, mert rendőrspiclik vannak mindenütt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!