A világ közparkjai tele vannak múzeumokkal

A főpolgármester szemmel láthatóan összetéveszti a nemzeti parkok, (ős)erdők, netán dzsungelek kritériumait egy városi közpark elvárható tulajdonságaival.

Millennium Háza Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

Akár tetszetős is lehetne Karácsony Gergely okfejtése arról, hogy nem akar újabb épületeket látni a Városligetben, hanem csak olyasmit, ami zöldebbé teszi. Akár tetszetős is lehetne, írjuk – csakhogy egyáltalán nem az. A főpolgármester ugyanis szemmel láthatóan összetéveszti a nemzeti parkok, (ős)erdők, netán dzsungelek kritériumait egy városi közpark elvárható tulajdonságaival. A jelek szerint azt hiszi: nemcsak az építmények feleslegesek, hanem maga az ember is. Ahol ugyanis az idelátogató, itt lakó, a települését, benne a zöldterületeket rendeltetésszerűen használó ember is be van kalkulálva egy növényekkel, fákkal teli térségben, ott értelemszerűen épületeknek is kell lenniük.

Van azonban más baj is a látványzöld főpolgármester szemléletével. Mégpedig az, hogy amit ő, illetve a mögötte állók elképzelnek a közparkokkal kapcsolatban, a világon nincs. A nagyvárosokban, Londontól, Tokiótól Los Angelesig, New Yorkig a közparkok a bokrokon, fákon túl tele vannak esztétikus, mutatós épületekkel. Ha tehát a volt zuglói kerületvezető továbbra is ragaszkodik a Liget-projekt megfúrásához, a Városliget épület- és embertelenítéséhez, akkor éppen a művelt, ha úgy tetszik, mainstream világ fejlődési folyamataival masírozik szembe.

Érthetetlen, miként vehette a fejébe a Párbeszéd törpepárt társelnöke, hogy egy közparkban nincs helye a múzeumoknak és más közintézményeknek. Senki sem volt a nagyeszű férfiú környezetében, aki figyelmeztette volna, hogy például az általuk áhítattal emlegetett New York Central Parkjában vagy a londoni Hyde Parkban is vannak épületek? Arról is tájékozódhatott volna, mielőtt sületlenségeket beszél, hogy a liberális Idol San Franciscóban, a Golden Gate Parkban szintén vannak múzeumok, ahogy a San Diegó-i Balboa Parkban is tizenöt található. A világ egyik leglátogatottabb közparkjaként jegyzett tokiói Ueno Park számos múzeumnak ad otthont, és a São Pauló-i Ibirapuera is tele van épülettel, köztük múzeumokkal. A stockholmi Kungliga nemzeti városi parkban is több királyi kastély és múzeum látogatható.

De mondhatjuk még a madridi El Retiro Parkot, amelynek szélén található a múzeumként működő Buen Retiro-palota, benne pedig a Palacio de Velázquez és a Kristálypalota, amelyek időszaki kiállításoknak adnak otthont. Továbbá a római Villa Borghesét, ahol a lóversenypálya és az állatkert mellett szintén számos múzeum és más épület lelhető fel. A barcelonai Park Güellt se felejtsük ki, amely Antoni Gaudí épületeitől vált messze földön híressé. Kár lenne kihagyni a felsorolásból Los Angeles jeles látványosságát, a Griffith Parkot, amelyben egy görög színház van, a Griffith Observatory csillagvizsgáló szomszédságában ott a Travel Town múzeum, tele vasúti kocsikkal, mozdonyokkal. Említhetjük ezenkívül a hatalmas dublini Phoenix Parkot egy középkori várral, az Ashton Castle-lal vagy a berlini Tiergartent.

A lista közel sem teljes. A lényeg az, hogy a múzeum és a közpark egymástól nem idegen fogalom. Nota bene: kertje egy háznak szokott lenni. És magától értetődően mindenfajta más profilú közösségi létesítmények vannak a közparkokban a kisvasutaktól, a tenisz- és korcsolyapályáktól kezdve az éttermekig, kávézókig, játszóterekig, színházakig. Ami érthető is, hiszen emberek használják ezeket, akik kikapcsolódni, de művelődni is vágynak a nagyvárosi zöld pihenőhelyeken. Nem véletlen, hogy a Városliget kezdettől tele volt épületekkel, különböző szórakoztató létesítményekkel a vurstlitól, az állatkerttől a vendéglőkön, mulatókon át a múzeumokig. Vagyis ha meg akarnák akadályozni a magukat zöldnek lefestő baloldaliak a fejlesztést, eredeti funkcióját vennék el a ligettől.

Létezhet, hogy Karácsonyt és csapatát nem érdekli, hogy mit szeretnének a fővárosiak, és nagy ívben tesznek arra, hogy ez a csodás zöldberuházás, közparkfejlesztés a felmérések tanúsága szerint a budapestiek széleskörű támogatását is élvezi? Sajnos igen. Rendületlenül bíznak benne, hogy minden megszorítást, fejlesztésmegfúrást sikerül a Fidesz, a kormány nyakába varrni. Meg persze abban is vakon hisznek, hogy az őket kiszolgáló sajtó segítségével sikerül blokkolniuk a valós információkat – például arról, hogy éppen ők fúrják minden erővel a Városliget igazán zöldterületté válását. Azzal is, hogy a közgyűlési többség változtatási tilalmat rendelt el a ligetre, ellehetetlenítve ezzel a zöldberuházásokat.

Önleleplező coming out, hogy a Városliget ügyét szóba sem hozták a tudósítások alapján a Párbeszéd által fű alatt szervezett Zöldfordulat nevű álszakmai, baloldali önpolírozó konferencián. Pedig nem ezt ígérte Budapest mindenkié című programjában Karácsony. Éppen a Liget-projekt a garancia arra, hogy megújuljon, és a világ legszebb közparkjai közé kerüljön a Városliget, s a megújított múzeumok ennek a kritériumrendszernek szerves részét alkotják.

Úgyhogy legfőbb ideje, hogy beváltsák a választási ígéretüket, és a nyilvánosság előtt újra legyen tárgyalva a Liget-projekt!