A jobboldali értékrend, vagy csak egyszerűen a normalitás, a józan ész térnyerésének egyik reménykeltő példájaként aratott választási győzelmet az elmúlt év végén Hollandiában a Szabadságpárt.
Geert Wilders kormányfői kinevezése előtt azonban az ottani fura politikai rendszer és koalíciós kényszer miatt azóta is akadályok tornyosulnak, de személye és pártja népszerűségi rekordokat dönt. Ez csupán annak köszönhető, hogy nevén nevezi az Európára és a hazájára nehezedő problémákat, elítéli az illegális bevándorlást és az azt támogató brüsszeli nyomást, Hollandia érdekeit tartja elsődlegesnek, óva int az internacionalizmus fanatikusaitól és a multikultúra „gyümölcseitől”.
Mi sem természetesebb, hogy ezért a regnáló uniós hatalmi garnitúra rá is rakta a szokásos bélyegeket: kirekesztő, populista, szélsőjobbos, antidemokratikus és minden elképzelhető rossz megtestesítője.
Ismerős ez nekünk, hiszen sorsközösséget jelent Magyarországgal és annak miniszterelnökével, de egyben jelzi azt is: Orbán Viktor messze nem olyan magányos harcos ebben a ringben, és az ügy messze nem olyan veszett, mint amennyire azt szeretné elhitetni a nemzetközi mainstream, a baloldali elit és média.
Geert Wilders sem az a meghátráló alkat, a migrációs válsággal párhuzamosan rendületlenül figyelmeztet az iszlamizáció veszélyére is, pedig az Iszlám Állam vérdíjat tűzött a fejére. Lassan húsz esztendeje állandó testőri kísérettel kell élnie az életét, kiemelt biztonsági intézkedések mellett utazhat, dolgozhat, tarthat előadást. Rácsodálkozhattunk erre Nyíregyházán is, amikor ott tett eleget meghívásnak, és a Cantemus Kórusáról, Kossuth-díjas karnagyáról, Szabó Dénesről világhírű iskola környékét egyenruhás rendőrök, biztonságiak hada lepte el. A bejáratnál repülőtereket idéző beléptető rendszer, detektoros kapuk fogadták az érdeklődőket és a nagyteremben sűrűn álltak a terrorelhárítás emberei. Ez a fokozott védelem jár neki 2004. november 2. óta, amikor barátját, Theo van Goghot Amszterdamban, fényes nappal brutális kegyetlenséggel ölte meg a radikális Mohammed Bouyeri. S ha valaki azt gondolná, hogy ez már a múlt, nincs itt semmiféle veszély (ahogy a liberális, baloldali megmondók vég nélkül hajtogatják ezt), annak figyelmébe ajánlható Salman Rushdie esete: 1989-ben szólították fel a muszlimokat az író kivégzésére, ami kis híján 2022-ben, egy New York-i előadásán teljesedett be.
Geert Wilders a bezárkózás, bujkálás helyett beleállt a küzdelembe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!