Családi körben karantén előtt és alatt

A járványhelyzet miatti összezártság a nehézségek ellenére sem okozott jelentős fennakadást.

A veszélyhelyzet idejére meghosszabbították a gyes, a gyed és a gyet támogatásait Fotó: Mirkó István

A világjárvány pillanatok alatt átalakította az emberek mindennapjait. A családok megszokott élete is jelentős fordulatot vett az óvodák, iskolák bezárásával és az otthoni munkavégzés elterjedésével. A beszűkült mindennapokban jelentősen megnőtt az együtt töltött idő mennyisége. Lényeges kérdés, hogy vajon a családi idő ugrásszerű növekedése hogyan befolyásolta a családi kapcsolatokat, a minőségi időtöltést. Erre a kérdésre akkor kaphatnánk pontos választ, ha tisztában lennénk a családi élet működésével hagyományos esetben és veszélyhelyzet idején. Teljes körű adatok hiányában támaszkodhatunk azonban olyan reprezentatív felmérésekre, amelyek érintik a családon belüli tevékenységeket és kapcsolatokat.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) kutatásai közül két vizsgálat eredményeit hívhatjuk segítségül a fenti kérdés megválaszolására. Az Értékteremtő gyermeknevelés című kutatás adatfelvétele 2020 januárjában zajlott, tehát még a világjárványt megelőző életvitelbe nyújt betekintést. Az országos kutatás kérdőíveit negyedik osztályos gyermekek szülei, összesen 1156 fő töltötte ki. A válaszadók összetétele regionalitás, a lakóhely településtípusa és a szociális helyzet szerint reprezentálja a negyedik évfolyamos tanulói populációt.

A kutatás egyebek között a közösen végzett tevékenységeket mérte fel. Hagyományos körülmények között a családtagok a legtöbb időt hétvégenként töltik együtt, jellemzően a szülők, testvérek, illetve nagyszülők társaságában. A gyermek hétvégi önállóan végzett elfoglaltsága közül a (nem elektronikus eszközzel végzett) játék a leggyakoribb időtöltés, tevékenység, amely átlagosan 2,7 órát tesz ki. Telefonon, tableten és egyéb eszközön 2,1 órát játszanak, önálló tanulással és sportolással egyaránt két órát töltenek.

A családokon belüli beszélgetések témája legnagyobb részt az iskolai történések körül forog, a szülők 86 százaléka napi szinten, további tíz százalék hetente többször kérdezi erről gyermekét. A világ dolgairól, az élet értelméről vagy hitbeli kérdésekről már kevesebb szó esik, az otthonok húsz-harminc százalékában szóba sem kerülnek ezek a témák. A válaszadók hatvan százaléka kérdez rá gyakorta arra, mit olvasott, látott gyermeke az interneten. A beszélgetésekhez is alkalmat kínáló családi étkezések minden második megkérdezett otthonában napi szinten valósulnak meg, további harminc százaléknál pedig hetente többször.

Az otthoni, közös tanulás esetében ugyanezzel az aránnyal találkozunk, a szülők fele tanul rendszeresen gyermekével. A mese, a szépirodalom vagy az ismeretterjesztő művek közös olvasása minden ötödik válaszadó otthonában napi szintű tevékenység, minden harmadiknál pedig gyakorinak mondható időtöltés.

A kutatás során rákérdeztek arra, milyen támogatást tartanának szükségesnek a szülők gyermekeik nevelésében. Leginkább a gyermek biztonságos és értelmes médiahasználatának biztosításához kérnek segítséget a szülők, ezt a válaszadók harmada gyakran, további harmada ritkábban, de mindenképpen igényelné. Hasonló arányban szeretnék a pedagógusokkal gyakrabban megbeszélni a gyerekekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A szülők csaknem hatvan százaléka élne azzal a lehetőséggel, hogy az otthoni tanulásban, a házi feladat ellenőrzésében és a gyakorlásban külső segítséget kapjanak. A válaszadók fele örülne, ha a szabadidős tevékenységek biztosításában támogatást kapna.

A megkérdezett szülők döntő többsége (nyolcvan százalék felett) leginkább a másik szülőre számíthat abban az esetben, ha nem tudnak a gyermekre vigyázni vagy vele foglalkozni. Kétharmaduk fordul ilyen esetben az anyai nagyszülőhöz, az apai nagyszülőhöz pedig csaknem hatvan százalékuk. A nagyobb testvérek is gyakran segítenek, távolabbi rokonok ritkábban. Barátokat vagy szomszédokat jóval kevesebben mozgósítanak, fizetett segítséget pedig igen kevesen és ők is ritkán keresnek.

A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy a családok odafigyelve, felelősségteljesen nevelik gyermekeiket, és leginkább szűk családtagjaikra támaszkodnak. A KINCS másik kutatása 2020 áprilisában zajlott, ezer fő telefonos lekérdezésével, A koronavírus családokra gyakorolt hatása címmel. A minta nemre, életkorra, iskolai végzettségre és településtípusra volt reprezentatív. A felmérés leginkább arra volt kíváncsi, hogyan alakul az otthoni munkavégzés és tanulás, hogyan reagálnak a családok a járványhelyzetre, milyen kérdések foglalkoztatják őket.

A járványhelyzet idején a családok 46 százalékában volt mindennapos gyakorlat az iskolai ügyek átbeszélése, további 18 százalékban pedig gyakori szokás. A szülők negyven százaléka naponta, további 15 százaléka hetente többször tanult együtt gyermekével. A szülők szűk harmada olvasott mesét naponta, huszaduk hetente többször. A világ dolgai vagy lelki kérdések a családok csaknem negyven százalékánál került szóba, az internetes tapasztalatok pedig kevesebb mint felében. A napi családi étkezések aránya 56 százalék, hetente többször 18 százalékuk ült le közösen az asztalhoz. Napi szinten a szülők mintegy fele játszott együtt gyermekével, harmaduk pedig szabadidős programot szervezett nekik.

Az áprilisban elvégzett kutatásból kiderül: a szülők leginkább azt igényelnék, hogy a gyermekkel kapcsolatos feladatokat megbeszélhessék. A második leggyakoribb igény a médiahasználathoz történő segítségnyújtás, harmadik pedig a szabadidős tevékenységek megszervezésében való segítség, de szintén fontosnak ítélték az otthoni tanulás segítését. Szükség vagy probléma esetén a válaszadók a szülőtársra, testvérre, ritkábban más rokonra számíthattak, a nagyszülőkre a korlátozások miatt átmenetileg nem.

Úgy tűnik tehát, hogy a bezártság nem csupán egy családi légtérben megnövekedett időről szólt, hanem közös családi programokra, tevékenységekre is lehetőséget kínált. Mivel kevés az esélye, hogy a két kutatás mintájába ugyanazok a személyek kerültek be, az összehasonlításra vonatkozó kijelentéseket úgy értelmezzük, mint két országos, időben egymást követő, reprezentatív mintán vett kutatás eredményeinek összehasonlítását.

Ez alapján elmondható, hogy a járványhelyzetben végzett kutatásban több a közös játékidő, magasabb a közös családi étkezések aránya, gazdagabb a közös szabadidős program, mint a januári kutatás adatsoraiban. A szülők a karanténban többet olvastak gyermekeiknek szépirodalmat és mesét. A közös otthoni tanulásra fordított idő azonban nem lett több, mint az iskolába járás időszakában. Ennek oka az lehet, hogy a korábbi kutatásban kizárólag negyedik osztályos gyermekek szüleit kérdezték, a másodikban nagyobb eséllyel bekerülhettek idősebb gyermekeket nevelők, akik esetében egyébként is jelentősen csökken a szülőkkel való közös tanulás.

Az összevetés mellett a járványhelyzet idején készült kutatás olyan kérdéseire is támaszkodhatunk, amelyek konkrétan a változásokra kérdeztek rá. Az egyik ilyen kérdés azt firtatta, vajon különböző tevékenységek gyakoribbá váltak-e a családon belül a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Csupán a gyermeket nevelő válaszadók véleményét figyelembe véve elmondható, hogy a családi étkezések számában történt a legjelentősebb elmozdulás, de magas mértékben megnőtt a közös filmnézések gyakorisága is.

Minden második gyermeket nevelő válaszadó a házimunka terhei­nek jobb eloszlásáról számolt be, és lényegesen több alkalommal sütöttek-főztek együtt a családtagok. A válaszadók negyedénél a családi sportolás gyakorisága is növekedett. Az otthon töltött időszakot a gyermekes családok hetven százaléka nagyon jól vagy jól élte meg. A megkérdezettek kétharmada szerint a családi kapcsolataik nem változtak, huszaduk pedig arról nyilatkozott, hogy ezek a kötelékek erősödtek.

A KINCS kutatásai alapján elmondható, hogy a családok a normál mindennapokban és veszélyhelyzet idején is a legszűkebb családtagokra számítanak. A családon belüli tevékenységek túlmutatnak a kötelező feladatokon, különösen a karantén ideje alatt növekedett meg a közös játék, olvasás, sportolás ideje. A válaszadók jelentős többségének véleménye szerint a járványhelyzetnek köszönhető összezártság a nehézségek, problémák ellenére sem okozott jelentős fennakadást a családok működésében.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megbízott tudományos elnökhelyettese