Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány mindenkitől elveszi a forrásokat, aki kiskeresetű és kiszolgáltatott, miközben pedig a megélhetés egyre drágul. Emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt, az MSZP kormányzása idején aki részt vett a közfoglalkoztatásban, az a jelenlegi 47 ezer forint helyett 60 236 forintot keresett, aki pedig nem, az a jelenlegi 22 800 helyett 28 500 forintban részesült. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy miért mélyítik a társadalmi feszültségeket és miért csökkentik a foglalkoztatásra és segélyezésre fordítandó összegeket.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: 2009-ben az előző kormány 143 milliárdjával szemben a jelenlegi 268 milliárdot fordít szociális ellátásra, ráadásul amíg az MSZP-kormány ebből mindössze 51, addig a jelenlegi kabinet több mint 130 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra. Hangsúlyozta: többen dolgoznak a közfoglalkoztatásban és a magánszférában is, mint az előző kormány alatt, csak az állami alkalmazottak száma csökkent. A kormány célja, hogy az emberek munkán keresztül tudjanak megélni – tette hozzá. Az államtitkár szerint ráadásul „álságos”, ha egy havi több millió forintot kereső képviselő „szegény embert játszva” próbál együtt érezni. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 193 igen és 77 nem szavazattal elfogadta azt.
Intézmény nem szűnik meg
Gyenes Géza (Jobbik) az egészségügyi átalakítás szülészetekre gyakorolt hatásáról kérdezett. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis szakmai szempontok kizárásával döntött a kormány egyes szülészetek bezárásáról. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában leszögezte: a fekvőbeteg-struktúrát májusig alakítják át, vagyis pontos struktúra még nincsen, ha bárhol hibázott a kormány, azt szívesen kijavítja. Hangsúlyozta: intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat, a kormány célja, hogy az új rendszer igazságosabb és jobb legyen a jelenleginél. Gyenes Géza nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 186 igen és 74 nem szavazattal megtette azt.
Együtt Európával
Michl József (KDNP) arról beszélt, hogy Hoffmann Rózsa a múlt héten Brüsszelben járt és ott megbeszéléseket folytatott a felsőoktatással kapcsolatban, és azt kérdezte az államtitkártól, hogyan változik a felsőoktatásról szóló hazai és nemzetközi kommunikáció a látogatás után. Hoffmann Rózsa válaszában megköszönte a kérdést, amely szerinte rávilágított arra, hogy a felsőoktatást csak Európával közösen lehet megújítani. Elmondta azt is: az elmúlt időszakban problématérkép készült a felsőoktatásról, amely világosan rámutatott a megoldandó gondokra. Ezek közül is az egyik legsúlyosabb a demográfiai probléma. Szerinte ugyanakkor az új felsőoktatási törvény kiutat mutat. Ismertette: ezekről a problémákról és megoldási lehetőségekről tájékoztatta múlt héten az uniós oktatási biztost. Michl József elfogadta az államtitkári választ.
L. Simon László (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy 2010-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány helyett létrejött a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. Hozzátette, hogy a közalapítvány által tulajdonolt Képcsarnok Kft. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába kerül majd. Hangsúlyozta, hogy a Képcsarnok átadása még várat magára és félő, hogy mire az megtörténik, a kft. csődbe megy. Halász János államtitkár hangsúlyozta, hogy napokon belül benyújtják a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány megszüntetési kérelmét, így az új tulajdonos belátható időn belül pontos képet kap majd a kft. helyzetéről. A Képcsarnok egyelőre nincs a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagyonkezelésében – jelentette ki. Hozzátette, hogy a napokban viszont vagyonelszámolót neveztek ki, akinek feladata az alapítványi vagyon megőrzése. A képviselő a választ elfogadta.
Mit kíván az IMF
Scheiring Gábor (LMP) azt mondta, hogy még mindig nem kezdődtek meg az IMF-fel folytatott tárgyalások, és azt sem lehet tudni, pontosan mi lesz a megállapodások ára. A képviselő megjegyezte, felröppentek hírek arról, hogy az IMF mit vár el a megállapodásokért cserébe. „Megszorítások a közszférában, a közösségi közlekedés racionalizálása, kiszámíthatóbb költségvetési politika és a Költségvetési Tanács visszaállítása” – sorolta a politikus, aki hangsúlyozta, hogy nem fogadható el olyan feltétel, amelyik megszorításokkal és leépítésekkel járna.
A tárgyalásokat vezető Fellegi Tamás, tárca nélküli miniszter, válaszként azt mondta, január óta folyamatosan konzultálnak az IMF és az EU szakembereivel. Ezt annak érdekében teszik, hogy a tárgyalások minél hamarabb elindulhassanak és azok jól elő legyenek készítve. Hozzátette, hogy a megállapodás feltételeit kevéssé aktuális latolgatni, mert a kormány még arról sem kapott hivatalos értesítést, hogy melyek a formális tárgyalások elkezdésének pontos előfeltételei.
A magyar delegáció vezetőjeként kijelentette, hogy minden olyan feltételt készek elfogadni, amelyek teljesítése az ország hosszú távú stabilitását és versenyképességét erősíti, de a nemzeti érdekek és a nemzeti szuverenitás védelmét továbbra sem adják fel. A képviselő a választ nem fogadta el, vele ellentétben a Ház viszont 185 igennel, 78 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.
origo.hu
Mit tudunk eddig a Lakatos Márk-féle pedofilbotrányról?
