A megválasztott francia elnök tanácsadói már „hónapok óta járják Európát”, hogy tájékoztassák az uniós partnereket Hollande programjáról. „Mi is ismerjük őket” – mondta a konzervatív politikus, hangsúlyozva, hogy Hollande nem kívánja felrúgni a március elején aláírt kormányközi szerződést, hanem a takarékoskodást a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésével kiegészítő intézkedéseket javasol, ebben pedig „van mozgástér egy német–francia megegyezéshez”.
Altmaier emlékeztetett: Portugália már ratifikálta – a nemzeti jogrendbe illesztette – a szerződést, Írországban pedig május végén népszavazást tartanak róla, ami technikailag is lehetetlenné teszi a 25 uniós tagország által elfogadott dokumentum módosítását. Az euróövezet tagállamainak költségvetési politikájára vonatkozó – és az euróövezeten kívüli országokra nézve kötelezettségeket nem tartalmazó – szerződés akkor lép életbe, ha a tizenhetek közül legalább 12 országban ratifikálják. Altmaier várakozása szerint nem csupán 12 ország, hanem az euróövezet valamennyi tagállama ratifikálja a szerződést, amely így az eltervezett menetrend szerint legkésőbb 2013 elejéig életbe léphet.
A Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában a kormányoldal – a CDU/CSU és a liberális FDP – arra törekszik, hogy még a nyári szünet előtt és az állandó euróövezeti válságkezelési rendszerről (ESM) szóló szerződéssel együtt történjen meg a ratifikáció, amelyhez kétharmados támogatás szükséges.
A konzervatív politikus szerint az euróövezetet jelenleg sújtó válságot tévedés euróválságnak nevezni, hiszen nem a közös pénz, hanem a túlzottan eladósodott államok kerültek válsághelyzetbe. A krízis arra szorítja az országokat, hogy szakítsanak az utóbbi bő negyven évben folytatott politikával, az adósságot folyamatosan növelő költekezéssel. Németországban – az NSZK-ban – például legutóbb 1969-ben volt kiegyensúlyozott költségvetés, a jelenlegi válságot pedig csak azért viseli az átlagnál jobban Németország, mert már a kétezres évek elején elkezdték a szerkezeti reformokat, amelynek során egyebek mellett politikai oldalakon átívelő támogatás mellett bevezették a hiány és az adósság csökkentését előíró alkotmányos adósságfékszabályt.
A válság elmélyülése, 2011 második fele óta kormányváltás történt Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban, és mindhárom államban a reformokat támogató erők kerültek hatalomra – fejtette ki Altmaier, hangsúlyozva, hogy „sokkal jobban állunk, mint tavaly novemberben”. Egyelőre nem lehet megítélni, hogy Görögországban hogyan alakulnak a folyamatok, az azonban a súlyos megszorításokhoz képest igen nagy eredmény, hogy éppen a megszorításokat végrehajtó egyik nagy párt, az Új Demokrácia kapta a legtöbb szavazatot – tette hozzá a német kereszténydemokrata politikus külföldi újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen.
Kifejtette: az unióban természetes, hogy szinte mindig tartanak valahol választást, a kormányok jönnek-mennek, és a közös ügyek akadozva haladnak előre. Ez továbbra is így marad, „mindig lesz olyan ügy, amelyben két lépést teszünk előre, aztán egyet hátra”, az euró azonban „fennmarad, erős marad, és tartalék valuta funkciója is erősödik” – mondta Peter Altmaier.
