Nem nyúltak az alapkamathoz

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden.

LM
2012. 05. 29. 14:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A testület előző, április 24-i ülésén a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi ülését követő tájékoztatón. Az MNB elnöke elmondta: a Széll Kálmán-tervben rögzített adóemelések nyomán, ami részben „tradicionális, részben a tőkét adóztatja”, nőtt a bizonytalanság, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban.


A Reuters által megkérdezett elemzők úgy érveltek, hogy az európai piacok bizonytalansága miatt nyomás alá került a forint, és ez nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők azonban a múlt héten úgy vélték, akár kamatemelésre is kényszerülhet a magyar jegybank, ha az euróválság fellángolása miatt elkezdődött újabb forintgyengülési hullám nem állna meg. Tavaly december 21. óta nem változott az alapkamat.

Milliárdokba kerül az IMF-megállapodás csúszása

Az EU/IMF-megállapodás negyedévi csúszása évente 24-30 milliárd forintba kerül – válaszolta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke újságírói kérdésre a jegybank keddi sajtótájékoztatóján. A lejáró adósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Az MNB elnöke megjegyezte azonban, hogy az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre.

„Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200-1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez az adósság, hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz” – jegyezte meg Simor András, hozzátéve, hogy ez amolyan „gyorsbecslést” jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.